Bobovec Szabó Petra - Horváth Károly (szerk.): Sali elégiák. Bencsecz Ábrahám János feljegyzései 1930 - 1932 (Lendva, 2018)
Bobovec Szabó Petra: A kézirat margójára
és hatékony információáramlást biztosított. Županek naplóiból tudjuk azt is, hogy évekkel azelőtt éppen a vasúttal érkezett a faluba az a hír is, hogy Szarajevóban merényletet követtek el Ferenc Ferdinánd trónörökös ellen - s ami a legérdekesebb, az incidensről még aznap értesült a lakosság (1914. június 28-án). Az összegyűjtött dalokban említést találunk az akkori Jugoszláv Királyság közelebbi és távolabbi városairól egyaránt, mint például Belgrádról vagy Mariborról, illetve pontosabban a két város kaszárnyáiról is. Néhány dal a Muravidéket is említi, de találunk bennük az Alföldre való utalásokat is. A katonadalokban azokkal a földrajzi nevekkel találkozhatunk, ahol az 1. világháborúban muravidéki katonák is harcoltak (a Kárpátokban például). Némelyik dal konkrétan az isonzói frontot és annak eseményeit idézi fel. A kézirat továbbá hemzseg a vizekre és folyamokra utaló földrajzi nevektől is. Benne van a Balaton, a nagy Duna és a Volga, de a kisebb Zala és a Kerka is. Említést nyer Vas és Zala megye, valamint Zalaszentgrót, Zalabaksa, Csesztreg vagy Szombathely települések is. Nem utolsó sorban pedig számunkra a legnagyobb értéket azok a szövegek képviselik, amelyek a hozzánk közeli helységeket, embereket, illetve eseményeket idézik fel. A dalok többször is említik Salt: a két helyi kocsmát, a haranglábot, a fő utcát, temetőt, de a Kerkát is, mely párhuzamosan folyik a településsel. Említést nyer a dalokban továbbá a kapornaki gőzmalom, valamint a hodosi és a dolányi templom. A dalok bizonyos emberekről is szólnak - tisztségviselőkről, mint például a sáli bíró vagy a dolányi plébános. A dalokban ott vannak a szép sáli lányok, de a betyárok és azok a legények is, akiket a háború elszakított szeretteiktől. Dalba szövődött a kapornaki molnár emléke is, aki gondját viselte annak, hogy a búzából liszt, s a lisztből kenyér váljék. virov informacij, hkrati pa je omogočala izredno ažurnost informacij in njihov hiter pretok. Na podlagi Županekovega zapisa izvemo, da je prav železnica pripeljala v Šalovce vest o sarajevskem atentatu na prestolonaslednika Franca Ferdinanda, in to še isti dan, ko seje incident pripetil (28. junija 1914). Zbrane pesmi opevajo kraje iz neposredne bližine in kraje ter mesta iz bolj oddaljenih delov takratne države (tj. Kraljevine Jugoslavije), kot sta Beograd in Maribor, ter kasarne v njih. V nekaj pesmih je omenjeno Prekmurje, pa tudi madžarska pokrajina Alföld. Številna besedila vojaških pesmi opevajo kraje, v katerih so se med prvo svetovno vojno borili prekmurski vojaki (na primergorovje Karpatov). Nekatere pesmi konkretno omenjajo tudi italijansko fronto in tamkajšnje dogajanje. V rokopisu je tudi mnogo pesmi, v katerih se omenjajo vodovja, kot so Blatno jezero, velika Donava in Volga, pa tudi reki Zala in Krka. Ponekod se omenjata še madžarski županiji Vas in Zala ter kraji, kot so Zalaszentgrót, Zalabaksa, Csesztreg, Szombathely. Ne nazadnje pa so v našem primeru največjega pomena tista besedila, ki omenjajo bližnje kraje, ljudi in dogajanja. V pesmih se večkrat omenjajo Šalovci, dve šalovski gostilni, šalovski zvonik, železnica in železniška postaja, šalovska glavna ulica, šalovsko pokopališče, reka Krka, ki teče vzporedno z naseljem ... Omenjajo se parni mlin na Krplivniku ter hodoška in dolenska cerkev. Pesmi omenjajotudi določene ljudi, na primerfunkcionarje, recimo šalovskega sodnika ali dolenskega župnika. Opevajo lepa šalovska dekleta in tamkajšnje prebrisane mladeniče, ki jihje vojna odtrgala od ljubljenih. Opeva setudi krplivniški mlinar, ki je skrbel, da je pšenica dala moko, moka pa je seveda dala vsakdanji kruh. 21
