Bobovec Szabó Petra - Horváth Károly (szerk.): Sali elégiák. Bencsecz Ábrahám János feljegyzései 1930 - 1932 (Lendva, 2018)

Bobovec Szabó Petra: A kézirat margójára

A kézirat margójára

Bobovec Szabó Petra

I.A szerzőről

»Az élet a véletlenek legnagyobb mestere« - vallja levéltervezetei egyikében Ábrahám János, akinek kézirata éppen hasonló véletlenek sorozataként jutott odáig, hogy a csodával határos módon azzá a könyvvé vállhassék, melyet a kedves olvasó ma lapozgathat.

Bencsecz Ábrahám János egy parasztcsalád sarjaként született 1907. május 1-jén Salban. Édesapja Mihael Abraham, édesanyja pedig Terezija Abraham volt, akiknek János mellett 1903-ban leányuk is született, Julija néven. János édesanyjának viszont már az előző kapcsolatából is volt három gyermeke: Ana (1900), Franc (1898) és Mihael (1895). János édesapja evangélikus, anyja katolikus volt, ő maga pedig az utóbbi hit szellemében nevelkedett. Egészen addig, míg szülei meg nem esküdtek (1925-ig), János édesanyja utónevét is használta (Bencsecz).

Gyermekkorában a sáli katolikus általános iskola tanulója volt, melynek alsó tagozatában magyarul tanult. Marjana' leánya elmondása szerint különös kapcsolata volt a magyar nyelvvel, és előszeretettel használta is. Ez később sem változott meg. Szerette azokat a parasztmunkálatokat (például a cséplést), melyek során összegyűlt a társaság és munka közben nótázott - gyakran ugyanazokat a magyar népdalokat énekelték, melyeket ez a könyv is tartalmaz. A legjobb barátjával is magyarul szeretett beszélgetni. Etelka1 2 leánya szerint a szerző már hétéves korában Magyarországon

1 Beszélgetés Marjana Zrinskivel, Ábrahám János leányával, Šalovci, 2017. május 2-án.

2 Beszélgetés Etelka Panič-csal, Ábrahám János leányával, Šalovci, 2017. június 2-án.

Rokopisu na pót

Petra Bobovec Szabó I O avtorju

»Življenje je največji mojster naključij,« pravi v enem izmed svojih pisemskih besedil Janez Abraham, čigar rokopis je prav po nizu podobnih naključij uspel prib tako daleč, da se je čudežno prelevil v knjigo, ki jo danes držimo v rokah. Janez Benčec Abraham se je rodil 1. 5. 1907 v Šalovcih v kmečki družini kot sin Mihaela Abrahama in Terezije Benčec, ki se jima je v zakonu poleg Janeza leta 1903 rodila še hči Julija. Janezova mab Terezija je pred tem že imela tri otroke: Ano (1900), Franca (1898) in Mihaela (1895). Oče je bil evangeličanske vere, mab katoličanka, Janez pa je odraščal v duhu slednje. Vse do poroke staršev (leta 1925) je uporabljal tudi materin priimek Benčec.

Obiskoval je katoliško osnovno šolo v Šalovcih, v kateri se je v začetnih razredih učil madžarščine, ki ji je bil po pripovedovanju hčere Marjane1 posebej naklonjen in jo je rad uporabljal. Tudi kasneje se to ni spremenilo. Rad je imel bsta kmečka opravila, pri katerih se je zbralo večje število ljudi (npr. pri mlatvi žita), ki so med delom tudi kakšno zapeli - pogoste so bile prav bste madžarske ljudske pesmi, ki jih najdemo v tej knjigi. Tudi s svojim najboljšim prijateljem se je z veseljem pogovarjal v madžarščini. Kot je povedala avtorjeva hči Etelka2, je oče že kot sedemletnik služil na Madžarskem (v krajih Bajánsenye in Dávidháza, nedaleč

1 Pogovor s hčerjo Janeza Abrahama Marjano, por. Zrinski, 2. 5. 2017, Šalovci.

2 Pogovor s hčerjo Janeza Abrahama Etelko, por. Panič, 2. 6. 2017, Šalovci.

11