Süč, Dejan: Inesfalwa Gyertyános Zalagyertyános Gaberje (Gyertyános - Lendva, 2016)
4. Középkor
enajstem ter dvanajstem stoletju obstajala naselbina.64 Zagotovo je, daje današnje območje Gaberja, ki je bilo sestavni del dolnjelendavske posesti, ob koncu dvanajstega stoletja, točneje leta 1192, prešlo v last rodbine Hahót-Buzád, ki je bila največja posvetna veleposestniška družina v celotni županiji Zala. Tedaj je namreč Hahót, vrli vitez iz županije Zala, od Parisa, sina župana Ivána, za 80 mark odkupil dve posesti, ena od njih je bila tudi posest Lindva. Dokument, ki priča o tej zgodovinski prodaji, nam podaja tudi zanimivost, da so del posesti Lindva predstavljali gozdovi, ki so bili v lasti žalskih podložnikov Pála, Jánosa in Vida. Tedanji izgled današnjega območja naselja Gaberje si tako lahko predstavljamo predvsem kot pretežno močvirnato in gozdnato območje.65 Zanimivo je predvsem, da iz že omenjene rodbine Hahót-Buzád izvira tudi ena izmed najpomembnejših aristokratskih rodbin v županiji Zala, ki je pustila globok pečat tudi na območju Lendave. To je družina Bánffy. V obobju njihove 350-letne vladavine je širše območje Lendave doživelo razvojni vrh, saj je družina opravljala tudi vlogo mecenov in tako bila eno od glavnih gonil dolgotrajnega procesa, v katerem seje sorazmerno nepomembno agrarno naselje razvilo v eno od pomembnejših 64 Lendvai Kepe, Z., Sebestyén, J., Alsólendva vára - Grad Dolnje Lendave, str. 15-17. V: Lyndvamuseum 4, Lendava, 2012. 65 Források a Muravidék történetéhez I: szöveggyűjtemény - Viri za zgodovino Prekmurja I: zbirka dokumentov, Szombathely, 2008, str. 37-38. kezébe került. Az említett évben Hahót, Zala megyei jámbor vitéz Iván ispán fiától, Paristól 80 márkáért két birtokot vásárolt, amelyek egyike Lindva volt. Az adásvételt bizonyító dokumentumból azt is megtudjuk, hogy Lindva birtok erdeinek egy része Pál, János és Vid zalai jobbágyok tulajdonában volt. Gyertyános mai területét a 12. században egy többnyire mocsaras, erdős területként képzelhetjük el.65 A már említett Hahót-Buzád nemzetségből ered a Bánffy család is, Zala megye egyik legjelentősebb arisztokrata családja, amely mély nyomokat hagyott Lendva és környéke történelmében. A Bánffy család 350 éves uralkodása alatt élte meg Lendva tágabb térsége fejlődésének csúcsát, hiszen a család a mecénás szerepét is betöltötte, ezáltal mozgatórugója lett annak a hosszú folyamatnak, amelynek keretében a meglehetősen jelentéktelen mezőgazdasági település a szűkebb és tágabb térség egyik legfontosabb kulturális és történelmi központjává fejlődött. 1366-ban I. Miklós fiai, István és János, I. Lajos királytól vásárjogot kaptak, ezzel pedig Lendva térségének fejlődése még inkább felgyorsult. Az Alsólendva elnevezés a 15. század elején jelent meg, valószínűleg azzal a céllal, hogy a települést megkülönböztessék a körülbelül 45 kmre fekvő Felsőlendvától (ma Grad na Goričkem).66 65 Források a Muravidék történetéhez I: szöveggyűjtemény - Viri za zgodovino Prekmurja I: zbirka dokumentov, Szombathely, 2008, 37-38. old. 66 Občina Lendava, Murska Sobota, 2005, 33. old. 54
