Süč, Dejan: Inesfalwa Gyertyános Zalagyertyános Gaberje (Gyertyános - Lendva, 2016)
4. Középkor
trgovskih ter kulturno-zgodovinskih središč ožjega in širšega območja. Leta 1366 sta sinova Nikolaja I„ Štefan in Janez, od kralja Ludvika I. pridobila sejemsko pravico na dolnjelendavski posesti in v tem obdobju se je začela tako Lendava kot celotno območje hitreje razvijati. V začetku 15. stoletja se je pojavilo tudi poimenovanje Dolnja Lendava, najverjetneje zato, da bi se naselje jasno razločevalo od približno 45 kilometrov oddaljenega naselja Gornja Lendava (danes Grad na Goričkem).66 Viri, ki pričajo o življenju na današnjem območju Gaberja od naselitve Madžarov, torej od začetkov desetega stoletja, pa do novega veka, ki ga nekako postavljamo na začetek šestnajstega stoletja, opisujejo predvsem dolnjelendavsko posest ter občasne pomembne politične dogodke, ki so se zgodili na območju celotnega Prekmurja. Ti viri nam čisto specifično sicer ne podajajo informacij za določeno naselje, a so vendarle pomemben vir za razumevanje življenja na območju ob reki Muri v srednjem veku. Reka Mura je že v dvanajstem ter trinajstem stoletju predstavljala enega od najpomembnejših dejavnikov, ki so usmerjali vsakdanje življenje na tem območju. Ob koncu dvanajstega stoletja se je zahodna meja Kraljevine Madžarske, ki je mejila na sosednjo Štajersko, že oblikovala in utrdila, kar je postopoma privedlo tudi do mirnejših časov na tem območju, ki je imelo še vedno obrambni značaj. Mirnejši časi so vodili tudi do poseljevanja obmejnih pokrajin ter območij v obrambnem pasu, v katerega je 66 Občina Lendava, Murska Sobota, 2005, str. 32. Azok az írásos források, amelyek a mai Gyertyános egykori lakosainak életéről tanúskodnak a magyarok letelepedésétől, tehát a 10. század elejétől az újkor kezdetéig, amelyet a 16. század elejére datálunk, elsősorban a lendvai uradalomról és időnként a Muravidék tágabb területét érintő fontos politikai eseményekről szólnak. Ugyan nem közölnek adatokat az egyes településekről, ennek ellenére lényeges információkkal szolgálnak a Mura menti terület életmódjáról a középkorban. A Mura folyó már a 12. és 13. században a mindennapi élet egyik meghatározó tényezője volt ezen a vidéken. A 12. század végére már kialakult és megszilárdult a Magyar Királyság Stájerországgal szomszédos nyugati határa, ami fokozatosan békésebb időket eredményezett ezen a területen, amelynek még az idő tájt is védelmi jellege volt. Ennek köszönhetően a határ menti gyepűsávot, így Gyertyános mai területét is, benépesítették. Ugyanebben az időben fejlődtek ki az állandó településtípusok is - a falvak és a prédiumok. Az árvizek által veszélyeztetett Mura menti falvak létezéséről a 13. században találunk először adatokat. Az árvizeket a németek indukálták politikai okokból. Erről egy 1249. január 12-én kelt okiratban olvashatunk részletesebben, amely egy, a Stájerország és a Magyar Királyság közötti határon 1233- ban történt incidensről számol be.67 Gyertyános mai területének első ismert megnevezései a 14. század elejé-67 Források a Muravidék történetéhez I: szöveggyűjtemény - Viri za zgodovino Prekmurja I: zbirka dokumentov, Szombathely, 2008,35-36. old. 55
