Süč, Dejan: Inesfalwa Gyertyános Zalagyertyános Gaberje (Gyertyános - Lendva, 2016)

5. Újkor

prizadeto, še vedno ponujalo boljše po­goje za preživetje kot ostala območja. V naslednjih nekaj desetletjih popi­sa na območju naselja Gaberje ni bilo. Kljub temu se je dolnjelendavsko go­spostvo začelo tako z gospodarskega kot cerkvenega vidika hitreje razvijati. Prva desetletja osemnajstega stoletja je v ve­liki meri zaznamovala težnja po gradnji kapelic in postavljanju križev v spomin na osvoboditev Kaniže in drugih krajev izpod turške nadoblasti. Tako je v letih 1727-1728 družina Gludovácz finančno podprla izgradnjo kapelice svete Tro­jice na hribu Csonkadomb, v grobnico katere so leta 1733 položili k večnemu počitku Mihaela Hadika. Prav tako je v petdesetih letih Dolnja Lendava dobi­la novo cerkev, ki so jo gradili med leti 1749 ter 1751. V osemnajstem stoletju so se ponovno vse pogosteje pojavljali pro­cesi proti ženskam, ki so jih obdolžili ča­rovništva, torej so jih sumili povzročitve različnih nesreč. V ozadju teh obtožb so se v največ primerih skrivale napetosti v družbi. Čarovniški procesi so posame­znikom predstavljali nudili priložnosti za obračune z ljudmi, s katerimi so bili v konfliktu. Čeprav iz Gaberja nimamo virov o procesih proti čarovnicam, pa so takšni procesi na območju dolnjelen­­davskega gospostva zagotovo bili. Eden takšnih je tudi proces proti Kati Német, vdovi Imreja Totha iz Čentibe, proti ka­teri so 20. avgusta 1739 izvedli preiskavo zaradi obtožb o čarovništvu. Navajam odlomek iz pričevanja proti obtoženi: “Tretja priča, István Vékás, prebiva­lec Čentibe, star okrog 40 let, po zapri­segi pove: Ta priča (István) se je osem let pred tem zaradi določene stvari skre­gal z možem te obtožene ženske, ki mu cok, jobb megélhetési körülményeket nyújtott, mint a környező térség. A következő néhány évtizedben nem készült összeírás Gyertyános terü­letén. Az alsólendvai uradalom ebben az időben mind gazdasági, mind val­lási tekintetben gyorsabb fejlődésnek indult. A 18. század első évtizedeiben számos kápolnát és keresztet állítottak a Kanizsa és más települések török ura­lom alóli felszabadításának emlékére, így épült fel az 1727-től 1728-ig tartó időszakban a Gludovácz család anya­gi támogatásával a lendvai Csonka­dombon a Szentháromság-kápolna. A család kriptájában helyezték 1733-ban örök nyugalomra Hadik Mihály holt­testét. A 18. század 50-es éveiben Alsó­­lendva új templomot is kapott, amelyet 1749 és 1751 között építettek fel. Ezek­ben az időkben újra gyakoribbak let­tek a boszorkánysággal vádolt nők elle­ni eljárások, amelyek során különböző szerencsétlenségek okozásával vádol­tak őket. E vádak hátterében gyakran társadalmi feszültségek húzódtak meg. A boszorkányperek ugyanis nagyon gyakran a viszályban álló emberek kö­zötti leszámolás eszközei voltak. Annak ellenére, hogy Gyertyánosból nem tu­dunk boszorkányüldözésről, az alsó­lendvai uradalomban is biztosan foly­tak ilyen eljárások. Boszorkánysággal vádolták például Német Katit, Tóth Im­re özvegyét is, aki ellen 1739. augusztus 20-án folytattak vizsgálatot. A gyanúsí­tott elleni tanúskodás részlete: „Harmadik tanú Vékás István csentei lakos, mintegy 40 éves, eskü után vallja: Efatens (István) ennek előtte nyolc esz­tendőkkel az deoutralis asszony férjével bizonyos dolog iránt összeveszvén, meg-77

Next

/
Oldalképek
Tartalom