Süč, Dejan: Inesfalwa Gyertyános Zalagyertyános Gaberje (Gyertyános - Lendva, 2016)
5. Újkor
prizadeto, še vedno ponujalo boljše pogoje za preživetje kot ostala območja. V naslednjih nekaj desetletjih popisa na območju naselja Gaberje ni bilo. Kljub temu se je dolnjelendavsko gospostvo začelo tako z gospodarskega kot cerkvenega vidika hitreje razvijati. Prva desetletja osemnajstega stoletja je v veliki meri zaznamovala težnja po gradnji kapelic in postavljanju križev v spomin na osvoboditev Kaniže in drugih krajev izpod turške nadoblasti. Tako je v letih 1727-1728 družina Gludovácz finančno podprla izgradnjo kapelice svete Trojice na hribu Csonkadomb, v grobnico katere so leta 1733 položili k večnemu počitku Mihaela Hadika. Prav tako je v petdesetih letih Dolnja Lendava dobila novo cerkev, ki so jo gradili med leti 1749 ter 1751. V osemnajstem stoletju so se ponovno vse pogosteje pojavljali procesi proti ženskam, ki so jih obdolžili čarovništva, torej so jih sumili povzročitve različnih nesreč. V ozadju teh obtožb so se v največ primerih skrivale napetosti v družbi. Čarovniški procesi so posameznikom predstavljali nudili priložnosti za obračune z ljudmi, s katerimi so bili v konfliktu. Čeprav iz Gaberja nimamo virov o procesih proti čarovnicam, pa so takšni procesi na območju dolnjelendavskega gospostva zagotovo bili. Eden takšnih je tudi proces proti Kati Német, vdovi Imreja Totha iz Čentibe, proti kateri so 20. avgusta 1739 izvedli preiskavo zaradi obtožb o čarovništvu. Navajam odlomek iz pričevanja proti obtoženi: “Tretja priča, István Vékás, prebivalec Čentibe, star okrog 40 let, po zaprisegi pove: Ta priča (István) se je osem let pred tem zaradi določene stvari skregal z možem te obtožene ženske, ki mu cok, jobb megélhetési körülményeket nyújtott, mint a környező térség. A következő néhány évtizedben nem készült összeírás Gyertyános területén. Az alsólendvai uradalom ebben az időben mind gazdasági, mind vallási tekintetben gyorsabb fejlődésnek indult. A 18. század első évtizedeiben számos kápolnát és keresztet állítottak a Kanizsa és más települések török uralom alóli felszabadításának emlékére, így épült fel az 1727-től 1728-ig tartó időszakban a Gludovácz család anyagi támogatásával a lendvai Csonkadombon a Szentháromság-kápolna. A család kriptájában helyezték 1733-ban örök nyugalomra Hadik Mihály holttestét. A 18. század 50-es éveiben Alsólendva új templomot is kapott, amelyet 1749 és 1751 között építettek fel. Ezekben az időkben újra gyakoribbak lettek a boszorkánysággal vádolt nők elleni eljárások, amelyek során különböző szerencsétlenségek okozásával vádoltak őket. E vádak hátterében gyakran társadalmi feszültségek húzódtak meg. A boszorkányperek ugyanis nagyon gyakran a viszályban álló emberek közötti leszámolás eszközei voltak. Annak ellenére, hogy Gyertyánosból nem tudunk boszorkányüldözésről, az alsólendvai uradalomban is biztosan folytak ilyen eljárások. Boszorkánysággal vádolták például Német Katit, Tóth Imre özvegyét is, aki ellen 1739. augusztus 20-án folytattak vizsgálatot. A gyanúsított elleni tanúskodás részlete: „Harmadik tanú Vékás István csentei lakos, mintegy 40 éves, eskü után vallja: Efatens (István) ennek előtte nyolc esztendőkkel az deoutralis asszony férjével bizonyos dolog iránt összeveszvén, meg-77
