Süč, Dejan: Inesfalwa Gyertyános Zalagyertyános Gaberje (Gyertyános - Lendva, 2016)
5. Újkor
Zanimivo je predvsem, da se v tem popisu prvič pojavi na območju Gaberja priimek Legény in podrobnejši pogled v arhivsko gradivo ponuja odgovor tudi na to zanimivost. Fond virov s skupnim imenom Inquisitiones Fase. X/60-76 vsebuje dokument o zaslišanjih prič na posesti Szijártóháza, ki so navedle imena pobeglih podložnikov z murskosoboškega gospostva rodbine Szápáry (upravno del županije Železno) in se naselili na območju županije Zala. Leta 1716 je že omenjeni János (Joannes) Legény pobegnil s posesti, ki se je tedaj imenovala Morsincz91 in se naselil na posesti Gaberje.92 Prav ta primer pobega podložnika Jánosa Legénya nam mora služiti kot dober prikaz tedanjih razmer na posestih v županijah Železno ter Zala. Razmere so bile zagotovo zelo težke, še posebej po tem, ko so večletni boji med privrženci Ferencza II. Rákoczyja ter cesarskimi enotami močno prizadeli območje ter ljudi ob reki Muri. Številne podobne primere pobegov lahko zasledimo v arhivskih dokumentih, kar nam da slutiti, da je območje ob reki Muri, kljub temu, da je bilo v bojih močno gyár Országos Levéltár - Arcanum Adatbázis Kft, spletni vir, citirano 13. 3.2016. 91 Danes to naselje več ne obstaja, a iz dela Magyar Országnak leírása avtorja Andrása Vályija iz leta 1796-1799, izvemo, da je ta vas v 18. stoletju dejansko obstajala na območju županije Železno. 92 Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény (Szentpéterúr-Tótszentmárton). spletni vir, citirano 17. 3. 2016. Ebben az összeírásban találkozunk először Gyertyános területén a Legény családi névvel. A levéltári források alapos kutatása erre is magyarázatot ad. A Fasc. X/60-76 gyűjtőnéven ismert forrásbázisban találunk ugyanis egy dokumentumot a szíj ártóházi birtokon végzett tanúkihallgatásról, amely során a tanúk felsorolták azon jobbágyok nevét, akik a Szapáry család közigazgatásilag Vas megyéhez tartozó muraszombati birtokáról Zala megye területére szöktek át. A már említett Legény János (Joannes) 1716-ban az akkori Morsincz91 nevezetű birtokról szökött meg, és Gyertyános birtok területén telepedett le.92 Legény János jobbágy szökésének esete jól tükrözi az akkori Vas és Zala megyei birtokokon uralkodó állapotokat. A körülmények minden bizonnyal nagyon nehezek voltak, főleg azután, hogy II. Rákóczi Ferenc csapatai és a császári alakulatok közt dúló többéves harc erősen megviselte a Mura menti területen élő embereket. A levéltári dokumentumok több hasonló szökést említenek, ami arra enged következtetni, hogy a Mura menti terület, amelyet szintén erősen sújtottak a hargyar Országos Levéltár - Arcanum Adatbázis Kft {online} (Letöltés: 2016. 3. 13-án) 91 A település ma már nem létezik, de Vályi András 1796 és 1799 között keletkezett Magyar országának leírása című könyvéből megtudjuk, hogy a falu a 18. században ténylegesen létezett, és Vas megyében volt található. 92 Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény (Szentpéterúr-Tótszentmárton). {online} (Letöltés: 2016. 3. 17-én) 76
