Süč, Dejan: Inesfalwa Gyertyános Zalagyertyános Gaberje (Gyertyános - Lendva, 2016)
4. Középkor
zagotovo spadalo tudi današnje območje naselja Gaberje. Ravno v tem času so se razvile tudi oblike stalnih naselitev, vasi in prediumi. Iz trinajstega stoletja imamo prve podatke o obstoju vasi ob reki Muri, ki so bila močno ogrožena zaradi poplav. Le-te so iz političnih razlogov ustvarjali Nemci. Podrobnejše podatke o teh dogodkih prinaša listina z dne 12. januarja 1249, ki poroča o incidentu na meji med Štajersko ter Kraljevino Madžarsko leta 1233.57 V začetku štirinajstega stoletja pride do prvih znanih poimenovanj današnjega območja naselja. Eden od najpomembnejših virov za poznavanje zgodovine tega območja je listina kralja Ludvika I. iz leta 1378, ki je podrobneje opisana v naslednjem podpoglavju. 4.3. Listina z dne 26. junija 1378 ter listina z dne 16. avgusta 1381 Listina kralja Ludvika L, ki je živel med leti 1342 in 1382, je nastala 26. junija 1378. Je prvi ohranjeni vir o celotnem obsegu dolnjelendavske posesti rodbine Bánffy v drugi polovici štirinajstega stoletja. Kralj Ludvik I. jo je izdal na prošnjo štirih sinov pokojnega bana Nikolaja Dolnjelendavskega, to je Štefana, Ivana, Ladislava ter Nikolaja. Listina je zelo pomembna za zgodovinopisje celotnega Prekmurja, saj so v njej prvič zapisana imena številnih krajev, ki so bili last dolnjelendavske 67 67 Források a Muravidék történetéhez I: szöveggyűjtemény - Viri za zgodovino Prekmurja I: zbirka dokumentov, Szombathely, 2008, str. 35-36. ről maradtak fenn. A terület történelme megismerésének egyik legfontosabb forrása Nagy Lajos 1378. évi oklevele, amelynek részletes leírása a következő alfejezetben található. 4.3 Az 1378. június 26-án és 1381. augusztus 16-án kelt oklevelek Nagy Lajos (1342-1382) 1378. június 26-án kelt oklevele az első fennmaradt írásos emlék a Bánffy család alsólendvai uradalmának nagyságáról a 14. század második felében. Az oklevelet az elhunyt Alsólendvai Miklós négy fia (István, Iván, László és Miklós) kérésére Nagy Lajos adta ki. Az irat egész Muravidék történelme szempontjából nagy jelentőségű, hiszen ebben az oklevélben jegyezték le először számos olyan helység nevét, amely a Bánffy család tulajdonában volt. Az oklevél keletkezésének oka az volt, hogy az alsólendvai birtokot Miklós bán halála után két család birtokolta: az elhunyt leszármazottai és Miklós, a Búzád nemzetségbe-56
