Süč, Dejan: Inesfalwa Gyertyános Zalagyertyános Gaberje (Gyertyános - Lendva, 2016)
4. Középkor
• bivalni ter gospodarski objekti so bili delno vkopani in se imenujejo zemljanke; • značilna lončarska proizvodnja so bile ročno izdelane lončenine, katerih oblike so bile omejene le na lonce ter pekače.48 O prvih seliščih ter naselbinah Slovanov na širšem območju Gaberja je zaenkrat nemogoče govoriti, predvsem zaradi pomanjkanja materialnih ostankov, ki bi pričali o tem zgodovinskem obdobju. O prvih priseljencih, ki so potrebovali takojšnje zasilno bivališče zase ter varno zavetje za živino, nimamo podatkov. Zasilni naselitvi je sledilo krčenje gozda in sprememba njegove namembnosti v pašnike za živino ter polja za zagotavljanje preživetja. Šele tedaj, ko je bilo poljedelstvo že utečeno in je delovalo, je prišlo do izgradnje trdnejših ter stalnejših oblik bivališč ter pripadajočih gospodarskih objektov.48 49 Na območju Gaberja arheološke raziskave zaenkrat še niso odkrile takšnih naselbin, vendar odkritje podobnih naselbin v Lipovcih, Bratoncih ter na območju med Turniščem in Nedelico priča o tem, da so Slovani na tem območju, ki jim je nudilo ugodne bivalne pogoje, zagotovo bivali. Pomembno je razumeti, da so se ostanki slovanske naselitve ohranili le tam, kjer so bili deli bivalnih ter gospodarskih objektov globlje vkopani, torej pri 48 Guštin, M., Odtisi prvih slovanskih rodov na območju med vzhodnimi Alpami in zgornjim Jadranom, str. 48. V: Migracije in slovenski prostor od antike do danes, Ljubljana, 2010. 49 Prav tam. részben földbe ásták, ezért földháznak nevezzük őket; • jellemző volt a kézműves cserépedény-készítés, de a cserépedények formája fazekakra és tepsikre korlátozódott.48 A Gyertyános tágabb területén létrejött első szláv településekről a korabeli tárgyi források hiánya miatt egyelőre nem tudunk semmi pontosat mondani. Az első telepesekről, akiknek azonnali ideiglenes lakhelyre volt szükségük önmaguk és állataik részére, nincsen adatunk. Az ideiglenes letelepedés után elkezdődött az erdők irtása és a legelők, szántóföldek kialakítása, az emberek és állataik megélhetésének biztosítása céljával. Erősebb és végleges lakó- és gazdasági épületeket csak akkor kezdtek építeni, amikor a földművelés már bejáródott és működött.49 A régészeti kutatások Gyertyános területén egyelőre nem tártak fel ilyen jellegű településeket, de a Lipovcin, Bratoncin, valamint Turnišče és Nedelica között feltárt hasonló települések alapján arra következtethetünk, hogy ezen a kiváló megélhetési feltételeket biztosító területen egész biztosan éltek szlávok. Fontos tudni, hogy a szláv letelepedés emlékei csak ott maradtak fenn, ahol a lakó- és gazdasági épületek egyes részeit mélyebbre ásták a földbe, tehát a földházaknál, 48 Guštin, M., Odtisi prvih slovanskih rodov na območju med vzhodnimi Alpami in zgornjim Jadranom, 48. old. In: Migracije in slovenski prostor od antike do danes, Ljubljana, 2010. 49 Uo. 46
