Süč, Dejan: Inesfalwa Gyertyános Zalagyertyános Gaberje (Gyertyános - Lendva, 2016)
4. Középkor
zemljankah, shrambenih ter odpadnih jamah. Prav tako so se ohranili le globlje vkopani grobovi, saj je moderno intenzivno poljedelstvo preoralo vsa ustrezna polja do globine 30 centimetrov in tako uničilo ostanke slovanske poselitve ter grobišč.50 Za ponazoritev izgleda ter značilnosti slovanskih selišč, navajam značilnosti odkritih bivalnih objektov - zemljank na arheološkem najdišču Nove table v bližini Murske Sobote. Bivalni objekti so bili dolgi od 5 do 6 metrov, široki od 2,5 do 3 metra in vkopani v zemljo do globine med 15 ter 50 centimetri. Temeljno polnilo objektov je sestavljala obilica žganine ter pepela, večji ožgani prodniki ter razmeroma številni odlomki lončenine. Na dnu bivališča je bilo ognjišče, ki je bilo narejeno iz plasti za pest velikih prodnikov, nad katerimi je bila plast rdeče ožgane gline. Domneva se, da je bila streha šotoraste oblike in narejena iz trstike ter postavljena na ogrodje iz tankih palic, zataknjenih v tla okoli izkopane jame. Najpogosteje so bile postavljene dve do tri zemljanke skupaj, ki jih je spremljala shrambena ali odpadna jama, ki je nastala po izkopu potrebnega gradbenega materiala.51 Naselitev Slovanov na območju celotnega Prekmurja se je, glede na dostopne vire, brez večjih prelomov nadaljevala v osmem stoletju, ko je poselitev postala še intenzivnejša in gostejša. Bi-50 Guštin, M., Odtisi prvih slovanskih rodov na območju med vzhodnimi Alpami in zgornjim Jadranom, str. 49- 52. V: Migracije in slovenski prostor od antike do danes, Ljubljana, 2010. 51 Prav tam. valamint a tároló- és hulladékgödröknél. Ugyancsak a mélyebbre ásott sírok maradtak csak fenn, hiszen a korszerű intenzív földművelés következtében minden alkalmas földterületet 30 cm-s mélységig felszántottak, és ezzel megsemmisítették a szláv letelepedés és sírok maradványait.50 A szláv települések kinézetének és jellemzőinek szemléltetése érdekében bemutatom a Muraszombat közelében feltárt Nove table lelőhelyen talált földházak jellemzőit. A lakóépületek 5-6 m hosszúak és 2,5-3 m szélesek voltak, 15-50 cm mélységig voltak a földbe ásva. Az épületek alapvető töltőanyagát sok hamu, nagyobb égetett homokkövek és viszonylag sok cserépedény-törmelék alkotta. A lakóépület alján állt a tűzhely, amelyet ökölnyi nagyságú homokkövek rétegeiből készítettek, azokat pedig égetett vörösagyagréteggel fedték le. A feltételezések szerint a tető sátor alakú volt, és nádból készült. Tartószerkezete vékony pálcákból állt, amelyeket a kiásott gödör mellett a földbe ástak. Leggyakrabban két vagy három földház állt egymás mellett, mellettük pedig a szükséges építőanyag kiásásával keletkezett tároló- vagy hulladékgödör állt.51 A szlávok letelepedése a rendelkezésre álló források szerint nagyobb akadályok nélkül folytatódott a 8. században is, amikor még erőteljesebbé vált. A lakóépületeket - földházakat -50 Guštin, M., Odtisi prvih slovanskih rodov na območju med vzhodnimi Alpami in zgornjim Jadranom, 49-52. old. In: Migracije in slovenski prostor od antike do danes, Ljubljana, 2010. 51 Uo. 47
