Süč, Dejan: Inesfalwa Gyertyános Zalagyertyános Gaberje (Gyertyános - Lendva, 2016)
6. Gyertyános a 20. században
(kandidat Združene opozicije). Z 417 glasovi proti 109 glasovom je zmagal in tako postal župan Jožef Lebar, kandidat JRZ.170 Stranka je imela v programu zapisano kot temeljna cilja spoštovanje narodnih tradicij ter državno in narodno edinstvo.171 Prebivalci so tako začetek druge vojne vihre dočakali v znamenju velikih družbenopolitičnih sprememb, ki so skozi obdobje dvajsetih let temeljito spremenile narodnostno sestavo prebivalstva v Gaberju. Hkrati pa se je postopoma spreminjalo tudi gospodarsko stanje na območju celotnega dolnjelendavskega sreza. Čeprav je medvojno obdobje še vedno obdobje, ki ga v veliki meri zaznamujeta kmetijstvo ter živinoreja kot temeljni pridobitveni dejavnosti prebivalcev, se v tem obdobju že začnejo kazati zametki industrializacije celotnega območja. Tisti prebivalci Gaberja, ki se niso ukvarjali s kmetijstvom ah živinorejo, so si kruh služili v katerem od dolnjelendavskih podjetij, ki so bila skoraj v izključni lasti Judov. Tako je največ delavcev zaposlovala Našička d.d., lesno-predelovalna industrija, nekaj jih je bilo zaposlenih v dolnjelendavski tovarni dežnikov ter v mlinih Schwarza ter Eppingerja. Prebivalci Gaberja so dah svoj doprinos tudi pri stavki v Našički d.d., do katere je prišlo zaradi slabih razmer in neurejene socialne zakonodaje. Eden izmed glavnih organizatorjev stavke je bil Mihály Herzsinyák, rojen v Gaberju.172 170 Kokolj, M., Prekmurski Slovenci 1919-1941, Ljubljana, 1984, str. 407. 171 Kokolj, M., Prekmurski Slovenci 1919-1941, Ljubljana, 1984, str. 375. 172 Kokolj, M., Prekmurski Slovenci Gyertyános polgármesteri tisztségéért Lebar Jožef (Jugoszláv Radikális Közösség - JRZ [Jugoslovanska radikalna zajednica]) és Juretič Franc (Egyesült ellenzék [Združena opozicija]) szálltak harcba. Lebar Jožef, a JRZ jelöltje nyert 417 szavazattal 109 ellenében.170 A párt programjában alapcélként szerepelt a nemzeti hagyományok tisztelete és az állami, valamint nemzeti egység.171 A helyi lakosság így a II. világháború kezdetét nagy társadalmi-politikai változások közepette érte meg, amelyek a húsz éves időszakban alaposan megváltoztatták Gyertyános lakosságának nemzetiségi összetételét. Ezzel egyidejűleg az egész alsólendvai közigazgatási egység gazdasági helyzete is fokozatosan változott. A háborúk közti időszakban még mindig a földművelés és az állattenyésztés jelentette a lakosság alapvető jövedelemforrását, de a térség iparosodásának kezdetei is érzékelhetők voltak már. Gyertyános azon lakosai, akik nem mezőgazdasággal tartották el magukat, az alsólendvai gyárak valamelyikében helyezkedtek el. A gyárak majdnem mindegyike zsidók kezében volt. Legtöbb munkást a Našička Rt. fafeldolgozó vállalat foglalkoztatott, néhányan pedig az alsólendvai ernyőgyárban és a Schwarz- és Eppinger-féle malmokban dolgoztak. Gyertyános lakosai fontos szerepet vállaltak a Našička Rt. sztrájkjában is, amely a rossz munkakörülmények és a rendezetlen szociális jogszabályrendszer miatt tört ki. A sztrájk egyik 170 Kokolj, M., Prekmurski Slovenci 1919-1941, Ljubljana, 1984, 407. old. 171 Kokolj, M., Prekmurski Slovenci 1919-1941, Ljubljana, 1984, 375. old. 122
