Süč, Dejan: Inesfalwa Gyertyános Zalagyertyános Gaberje (Gyertyános - Lendva, 2016)
6. Gyertyános a 20. században
džarski oddelek je bil dokončno ukinjen v šolskem letu 1931/32, uporaba madžarskega jezika v šoli pa je popolnoma usahnila, ko se je 21. maja 1936 upokojil učitelj Flisar.153 Sprememba narodnostne sestave na območju naselja je opazna tudi na podlagi narodnosti vpisanih učencev. V šolskem letu 1940/41 je bilo tako od 122 vpisanih učencev kar 69 učencev slovenske narodnosti.154 Redni pouk je potekal vse do leta 1943, ko so šolo zasegli vojaki, takoj po vojni pa so se v njej naselili begunci.155 Predvsem šolstvo je bilo tako deležno ostrih sprememb, ki so se dotikale tudi vsakdanjega življenja ljudi. Pomembno sestavino vsakdanjega življenja prebivalcev Gaberja je vseskozi sestavljala tudi vera. Popisi prinašajo podatke o versko popolnoma homogenem naselju, skozi leta so namreč vsi prebivalci označeni kot osebe rimskokatoliške veroizpovedi. Najverjetneje je ravno zaradi tega prišlo leta 1923 v Gaberju do izgradnje kapelice, ki je stala na mestu, kjer danes stoji Cerkev Karmelske Matere Božje.156 Prebivalci naselja so se tudi v obdobju med obema vojnama v največji meri ukvarjali s kmetijstvom ter živinorejo. Časopisi so poročali tudi o odličnih metodah ter pridelkih prebivalcev naselja, tako imamo v časopisu 153 Göncz, L., A muravidéki magyarság 1918-1941. Lendava, 2001, str. 279. 154 Prav tam. 155 Hóján, X, Nekaj stoletnih šol v letu 2014, str. 541-542. V: Šolska kronika, letnik 46, številka 3, Ljubljana, 2013. 156 Cerkev Karmelske Matere Božje v Gaberju, Župnija Lendava, spletni vir, citirano 12. 4. 2016. lata pedig Flisar tanár úr 1936. május 21 -ei nyugdíjba vonulása után teljesen abbamaradt az iskolában.153 A lakosság nemzetiségi összetételének változása a beiratkozott tanulók nemzetiségi összetételében is megnyilvánult. Az 1940/41-es tanévben 122-en látogatták az iskolát, a tanulók közül 69 gyermek jugoszláv nemzetiségűként volt bejegyezve.154 1943-ig folyt rendes tanítás, amikor is az épületet elfoglalták a katonák, a háború végét követően pedig menekülteket szállásoltak el benne.155 Az emberek mindennapi életét érintő jelentősebb változások tehát leginkább az oktatásban következtek be. A falu lakosainak életében mindvégig fontos szerepet töltött be a vallás. A népszámlálások a település teljes vallási homogenitásáról tanúskodnak, hiszen az évek során a falu összes lakosa római katolikusnak vallotta magát. A faluban 1923-ban építettek kápolnát, amely a mai Kármelhegyi Boldogaszszony-templom helyén állt.156 A település lakosai a két világháború közti időszakban is főleg földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkoztak. Az újságok többször is beszámoltak a település kitűnő termesztési módszereiről és terményeiről, így a Slovenski gospodarban (Szlovén gazda) 1939 153 Göncz L., A muravidéki magyarság 1918-1941. Lendva, 2001, 279. old. 154 Uo. 155 Hóján, X, Nekaj stoletnih šol v letu 2014, 541-542. old. In: Šolska kronika, 46. évfolyam, 3. szám, Ljubljana, 2013. 156 Kármelhegyi Boldogasszony-templom Gyertyánosban, Lendvai Plébánia {online} (Letöltés: 2016.4.12-én) 116
