Süč, Dejan: Inesfalwa Gyertyános Zalagyertyános Gaberje (Gyertyános - Lendva, 2016)
6. Gyertyános a 20. században
Slovenski gospodar z dne 13. septembra 1939 zapis o odličnih semenih pšenice in rži posestnika Štefana Horvata.157 Iz leta 1936 imamo na voljo zapis, da je bil prebivalec Gaberja, Jože Kočiš, eden redkih nosilcev licence za vzrejo plemenskih žrebcev na širšem območju. Izvemo tudi, da je vzrejal žrebce medžimurske pasme.158 Življenje ljudi v naselju so še vedno v veliki meri zaznamovale tudi naravne nesreče. Oktobra 1932 je tako prišlo do požara v Gaberju, o katerem je poročal tednik Murska krajina z dne 30. oktobra 1932: “18. oktobra točno ob 1. uri popoldne je izbruhnil ogenj pri posestniku Bažika Imreju. Zgorela je hiša, gospodarsko poslopje, skoraj ves gospodarski inventar, kakor tudi živež. Ogenj so povzročili otroci, ki so hoteli zakuriti blizu hiše, ker jih je zeblo na paši. Doma sta bila le dva otroka, 11 in 9 let stara, ki sta nesla na lopati žerjavico. Žerjavico pa sta raztresla po gumni po slami, ki seje hipoma vnela in je v trenutku bilo v plamenu že tudi gosp. poslopje. Tudi močan veter je povzročil, da ni bilo mogoče obraniti hiše plamenov. Bila je velika nevarnost tudi za druge hiše, ker so baš v tem delu vasi hiše goste in so s slamo krite. Na srečo pa so takoj prišli gasilci iz Gor. Lakoša in tudi iz Kapce, ki so branili sosedne hiše. Kmalu so bili zunaj tudi gasilci iz Lendave. Pri tej priliki seje pokazalo, kake važnosti so izvežbani gasilci v občini. Tudi občina Gaberje ima brizgalno, ki pa stoji v uti zanemarjena. 157 Sejmo dobro seme!, Slovenski gospodar, 13.09. 1939, letnik 73, štev. 37, str. 3. 158 Plemenski žrebci, Murska krajina, 29. 03. 1936, letnik 5, štev. 13, str. 3. szeptemberében jelent meg cikk Horvat Štefan kitűnő búza- és rozsvetőmagjairól.157 1936-ban Kočiš Jožef gyertyánosi lakosról számolt be a Murska krajina (Muravidék) című hetilap. Ő ugyanis azon kevés gazda egyike volt, akik nemeslótenyésztői engedéllyel rendelkeztek. Azt is megtudjuk, hogy muraközi lovakat tenyésztett.158 Gyertyános lakosainak mindennapi életét még mindig nagyban befolyásolták a természeti csapások. 1932 októberében a településen tűz ütött ki, amiről a Murska krajina hetilap így számolt be az 1932. október 30-i számában: „Október 18-án pontban délután 1 órakor tűz ütött ki Bažika Imre birtokán. Leégett a ház, a mezőgazdasági épület, valamint majdnem minden gazdasági berendezés és élelmiszertartalék. A tüzet gyerekek okozták, akik a ház közelében akartak tüzet rakni, mert fáztak legeltetés közben. Egy 11 és egy 9 éves gyerek tartózkodott otthon, akik lapáton vittek parazsat. A parazsat merészen szétszórták a szalmán, amely azonnal lángra kapott, és abban a pillanatban égett a mezőgazdasági épület is. Az erős szél miatt nem tudták megmenteni a házat a lángok karmaiból. Nagy veszélyben voltak a szomszédos házak is, hiszen a falu ezen részén az épületek közel állnak egymáshoz, és szalmával vannak fedve. Szerencsére a felsőlakosi és a kapcai tűzoltók hamar kiérkeztek, és megvédték őket. Nemsokára a lendvai tűzoltók 157 Sejmo dobro seme!, Slovenski gospodar, 1939. 9. 13., 73. évfolyam, 37. szám, 3. old. 158 Plemenski žrebci, Murska krajina, 1936. 3. 29., 5. évfolyam, 13. szám, 3. old. 117
