Süč, Dejan: Inesfalwa Gyertyános Zalagyertyános Gaberje (Gyertyános - Lendva, 2016)
6. Gyertyános a 20. században
zemlje nasploh.137 Samo za primerjavo, rodbina Esterházy je imela na območju dolnjelendavskega gospostva v lasti nekaj več kot 9098 hektarjev zemlje. Lastnik tega naj večjega veleposestva v Prekmurju je bil ob začetku agrarne reforme dr. Miklós Esterházy de Galantha, po njegovi smrti aprila 1920 pa dr. Pál Esterházy de Galantha, eden naj večjih madžarskih veleposestnikov.138 Iz dokumentov, ki so spremljali izpeljavo agrarne reforme v Gaberju izvemo, da je tedaj tukaj delovala mlekarna ter žrebčarna medžimurske pasme. Leta 1924 so preklicali zakupne ponudbe vsem zakupnikom madžarske in ostalih narodnosti na gospostvu rodbine Esterházy, medtem ko so pogodbe zakupnikov slovenske narodnosti ohranili.139 Zoper ta odlok agrarnega urada se je med drugim pritožil tudi agrarni odbor občine Gaberje. Ker jim okrožni agrarni urad ni ugodil, so si poiskali druge poti. Kokolj v svoji knjigi tako navaja primer prebivalca Gaberja madžarske narodnosti, Józsefa Kocsisa, ki je prepričal državnega komisarja veleposestva, da zemljo, ki jo je do agrarne reforme imel v zakupu, da v zakup prostovoljcu140 Peru Čamparu in še nekemu Hercegovcu, ki sta mu zemljo dala ponov-137 Kokolj, M., Prekmurski Slovenci 1919-1941, Ljubljana, 1984, str. 488. 138 Kokolj, M., Prekmurski Slovenci 1919-1941, Ljubljana, 1984, str. 510. 139 Kokolj, M., Prekmurski Slovenci 1919-1941, Ljubljana, 1984, str. 513. 140 Prostovoljci (srb. in hrv. dobrovoljci) so bile osebe, ki so se borile za osvoboditev ter zedinjenje Srbov, Hrvatov in Slovencev. kokra terjedt ki.137 Összehasonlításképpen az Eszterházy családnak csak az alsólendvai uradalom területén több mint 9098 hektár földje volt. Muravidék legnagyobb birtokának tulajdonosa a földreform kezdetekor dr. Eszterházy Miklós de Galantha volt, halála után, 1920 áprilisától pedig dr. Eszterházy Pál de Galantha, Magyarország egyik legjelentősebb nagybirtokosa.138 A földreform lebonyolításával kapcsolatos dokumentumokból kiderül, hogy Gyertyánosban tejcsarnok és muraközi ménes is volt. 1924-ben az Eszterházy birtokon felbontották a magyar és más nemzetiségű bérlők szerződéseit, míg a szlovén nemzetiségű bérlőké érvényben maradt.139 A földhivatal ezen döntése ellen többek között Gyertyános Község Földbizottsága is tiltakozott. Mivel a járási földhivatal a tiltakozást elutasította, más utakat kerestek. Kokolj történész könyvében említi egy magyar nemzetiségű gyertyánosi lakos, Kocsis József esetét, aki a nagybirtok állami biztosát meggyőzte arról, hogy a földreform előtt általa megművelt földet egy hercegovinai férfinek és egy Pero Čampar nevű önkéntesnek140 adja bérbe, akik aztán a földet újra neki adták bérbe.141 Ily módon a földek elő-137 Kokolj, M., Prekmurski Slovenci 1919-1941, Ljubljana, 1984, 488. old. 138 Kokolj, M., Prekmurski Slovenci 1919-1941, Ljubljana, 1984, 510. old. 139 Kokolj, M., Prekmurski Slovenci 1919-1941, Ljubljana, 1984, 513. old. 140 Önkéntesek (szerbül és horvátul dobrovoljci) - ebben az esetben olyan személyek, akik a szerbek, horvátok és szlovének felszabadításáért és egyesítéséért küzdöttek. 141 Kokolj, M., Prekmurski Slovenci 105