Süč, Dejan: Inesfalwa Gyertyános Zalagyertyános Gaberje (Gyertyános - Lendva, 2016)
6. Gyertyános a 20. században
no v zakup.141 Tako so prejšnji lastniki ponovno lahko prišli do svoje zemlje. Za zemljišča v Gaberju, ki so ostala po agrarni reformni brez lastnikov, se je zanimalo 16 oseb iz Gaberja ter 38 kolonistov.142 Prihod kolonistov na območje Gaberja so narekovali predvsem narodnostni in gospodarski razlogi. Z njihovo naselitvijo so nove oblasti povsem spremenile narodnostno strukturo naselja, ki je bila do 1. svetovne vojne, vsaj glede na popise, popolnoma homogena. Drugi razlog je bil gospodarske narave, in sicer pomoč prebivalcem slovenske narodnosti iz prenaseljenih vasi, da si osnujejo nova gospodarstva. Kolonisti so prišli navzkriž z prebivalstvom, ki je tukaj bilo že pred 1. svetovno vojno predvsem zaradi dejstva, da je imela agrarna reforma pravno osnovo v določilih, ki so določala, da razlaščeno veleposestniško zemljo dobijo državljani, ki se ukvarjajo z obdelovanjem zemlje, pa je sploh nimajo, ali je nimajo dovolj za preživljanje svojih družin.143 Vseeno pa so v agrarno reformo bili vključeni tudi domačini, ki so morali del zemlje, ki so jo imeli v zakupu pred agrarno reformo, predati veleposestniški komisiji. Iz zapisov o delitvi te zemlje izvemo imena prebivalcev, ki so imeli v zakupu zemljo pred izvedbo agrarne reforme. Ti prebivalci so navedeni v Preglednici 6. 141 Kokolj, M„ Prekmurski Slovenci 1919-1941, Ljubljana, 1984, str. 514. 142 Kokolj, M„ Prekmurski Slovenci 1919-1941, Ljubljana, 1984, str. 522. 143 Kokolj, M., Prekmurski Slovenci 1919-1941, Ljubljana, 1984, str. 592. ző tulajdonosai újra hozzájuthattak saját földjeikhez. A földreform következtében gazda nélkül maradt gyertyánosi földek iránt 16 gyertyánosi lakos és 38 kolonista érdeklődött.142 A kolonisták gyertyánosi betelepítését elsősorban nemzetiségi és gazdasági okok diktálták. A kolonisták betelepítésével az új hatalom teljesen megváltoztatta a település nemzetiségi összetételét, amely az első világháború végéig a népszámlálások adatai szerint teljesen homogén magyar volt. A másik ok gazdasági jellegű volt, így akart ugyanis a hatalom a túlnépesedett szlovén falvak lakosainak lehetőséget biztosítani új gazdaságok létrehozására. A kolonisták összetűzésbe kerültek a már az I. világháború előtt itt élő lakossággal. Ennek legfőbb oka az volt, hogy a földreform jogi alapját jelentő rendelkezések szerint a tulajdonos nélkül marad földeket olyan földműveléssel foglalkozó emberek kaphatták meg, akik egyáltalán nem rendelkeztek földdel, vagy nem rendelkeztek elegendő földterülettel családjuk eltartásához.143 A földreform így a falubelieket is sújtotta, hiszen a korábban általuk bérelt földek egy részét vissza kellett szolgáltatniuk a nagybirtoki bizottságnak. A földosztással kapcsolatos iratokból megtudjuk azon lakosok nevét, akik a földreform előtt béreltek földet. E lakosok névsora a 6. sz. táblázatban olvasható. 1919-1941, Ljubljana, 1984, 514. old. 142 Kokolj, M„ Prekmurski Slovenci 1919-1941, Ljubljana, 1984, 522. old. 143 Kokolj, M., Prekmurski Slovenci 1919-1941, Ljubljana, 1984, 592. old. 106
