Paksa Katalin - Németh István: Muravidéki magyar népzene (Budapest - Lendva, 2018)
A régió népzenéjéről
22 MURA VIDÉKI MAGYAR NÉPZENE Közlési mód A dalok döntő többsége első közlés. Kiss Lajos, mint említettük, gyűjtését maga jegyezte le, a többi hangfelvétel lejegyzése Paksa Katalin feladata volt. A kották közepesen részletesek, vagyis nemcsak a dal hangjait és ritmusát, hanem bizonyos mértékig az előadásmódját is ábrázolják. A legtöbb dal előadásmódja tempo giusto, amit nem jelzünk, csupán az ettől eltérőket. A további versszakok apróbb, árnyalatnyi módosulásait általában nem foglaltuk írásba, csupán a lényegesebbeket. így az alkalmazkodó ritmus eltérései mindig ki vannak írva, a nyolcadmozgás kisebb ritmikai változásai azonban csak ritkán, ha a zenei karakter szempontjából lényegesek. A díszítőhangok szerepelnek, de ha később elmaradnak, azt nem jelöltük. A kották fölötti számok azt a helyet mutatják, ahol az első versszakhoz képest a további versszak(ok) eltér(nek), a variánsok alatti számokból pedig kiolvasható, hogy az eltérés hányadik versszakban történt. Ha egy dalt többen is többé-kevésbé hasonlóan énekeltek, akkor összevont kottán közöljük. Zenei variánsaikat ossia különbözteti meg. A szövegsorok variánsai dőlt betűvel szerepelnek. Egyező szövegek tájnyelvi eltéréseit viszont nem tüntetjük föl. Ha a variánsjelölés olykor szövevényesnek tűnik, tanácsos meghallgatni a hangfelvételt, mert az egyszerűbben igazítja el az érdeklődőt. A dalszövegek tájnyelvi hangzását igyekeztünk visszaadni úgy, ahogyan azt a felvétel rögzítette. A tájnyelv használata azonban nem következetes, általában a köznyelvvel keveredik. A Horváth Károly könyvéből átvett kották más elvek alapján készültek, variánsokat nem tartalmaznak, szövegük köznyelvi. A kották után a néprajzi adatok következnek: először a helynév az 1913-as helységnévtár szerinti alakban, majd az előadó neve. Anők esetében ezt a gyűjtők többféleképpen rögzítették: asszonynév és lánykori név, csak asszonynév, vagy a férj vezetékneve a lánykori keresztnévvel jugoszláviai-szlovéniai gyakorlat szerint. Zárójelben látható a születés éve (és a születés helye, ha az a lakóhellyel nem egyezik). Az adatsort a gyűjtők neve, a gyűjtés ideje és a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézete népzenei archívumának nyilvántartási jelzete zárja (AP = Akadémiai pyral-hanglemez, DAT = DAT kazetta, HK CD = Horváth Károly gyűjtését tartalmazó CD). Ha ugyanarról a dalról több felvétel is készült, azok jelzete zárójelbe került. A hangzó mellékletre i piktogram hívja fel a figyelmet. A dalok jegyzetei tájékoztatnak a zenei jellemzőkről, a dalvariánsokról, földrajzi elterjedésükről, továbbá a dallam típusáról „A Magyar Népzene Tára” köteteiben és a „Tipuskatalógus”-ban. Ha ezekben nem szerepel az illető típus, akkor az „MTA népzenei gyűjtemény”, vagyis a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézete központi népzenei gyűjteményének típusszámút adjuk meg. Alkalmanként szó esik a dallamok szövegkapcsolatairól és műfajairól is.
