Paksa Katalin - Németh István: Muravidéki magyar népzene (Budapest - Lendva, 2018)
A régió népzenéjéről
A RÉGIÓ NÉPZENÉJÉRŐL 21 A bánutai, 1921-es születésű Cigány Lajos prímás 18 évesen maga kezdett hegedülni, „maga tanugatott”. Elsőként a Komámasszony, ördög bújjon bocskorába kezdetű dalt próbálgatta (vő. 53). Amikor már sikerült néhány dalt eljátszania, nagybátyjához (édesanyja testvéréhez), a híres kapcai prímáshoz, Császár Istvánhoz fordult, aki kontrázni tanította. Később bandát alapított, talált cimbalmosnak, kontrásnak valót. A nótákat Ratkó cigány tanította nekik, „égy nap hat nótát, két hónapig mindig jött. Füzettük az órabért, még égy litér bor kéllétt neki. Éjjel álmomba mintha az öreg Ratkó verte vóna a fülembe. Szépen sorba mind léfütyűtem a nótákat. Állandóan toppogatni köllött, mind a baknyulnak, de muszáj volt tartani az ütemét.” Bálokban játszottak vasárnap délutánonként. Sokat muzsikáltak Csentében, Völgyifaluban, Dobronaktól le Pincéig, Kapcáig. „Annyit kerestem, új hegedűt is véttem.” Később a banda szétoszlott, a kontrás kint maradt a fronton, a tercprímás elköltözött. 1998-ban is működtek zenekarok, a kóti Horváth Ferenc hegedűst emlegették, aki Németországban dolgozik, de lakodalomra hazajön muzsikálni. Két harmonikás és egy dobos a társa. A szécsiszentlászlói Dora Géza prímás az egyetlen, akinek játékáról használható hangfelvételek készültek (41-44, 54-57, 65). „Hároméves koromban kezdtem tamburával - mesélte. - Édesapám hozta, itt nem volt.” Aztán hegedült, majd 1955-től gombos harmonikán játszott, végül tangóharmonikán. Első zenekarában még hegedű, cimbalom, harmonika, dob szerepelt, később a cimbalmot felváltotta a klarinét. Játszottak polgári táncokat (valcer, polka, fox, francia négyes, „szotics”) és csárdást. Dobronak és Lendva környékén szolgáltattak zenét, a repertoár annak megfelelően módosult, hogy magyaroknak vagy szlovénoknak muzsikáltak. Az elbeszélésekből az derül ki, hogy számos zenekar működött Muravidéken, és a muzsikások többnyire nem cigányok, hanem magyarok voltak. Ez a helyi zenei élet figyelemre méltó jellegzetessége. A szlovén zene hatása A szlovén zene hatása az énekelt népdalokat nem érintette. Két másik területen azonban egyre inkább érvényesül. Legkönnyebben a hangszeres tánczenében, hiszen a zenekarok minden nehézség nélkül, vonzó újdonságként szállítják, közvetítik a dallamokat. Másrészt az istentiszteleteken, ahol ugyanaz a kántor játszik mind a magyar, mind a szlovén misén. A szlovénok hagyományos többszólamú éneklését a magyarok is átvették - mint azt 1998-ban a dobronaki szentmisén hallottuk - a népénekekben és az énekes válaszokban. A dobronaki templomi kórus hangfelvételein régi magyar, középkori és 17. századi eredetű dallamok hallhatók, melyekhez „terceltek”, illetőleg hallás után kísérő szólamokat illesztettek (11, 39, 45). Szlovén egyházi énekek is terjedőben vannak magyarra fordított szöveggel.
