Paksa Katalin - Németh István: Muravidéki magyar népzene (Budapest - Lendva, 2018)
A régió népzenéjéről
16 MURA VIDÉKI MAGYAR NÉPZENE Népzenénk archaikus, ütempáros rétegébe tartozik a lucázás (1-6) és az újévi köszöntők többsége (13-15). Középkori eredetű egy karácsonyi köszöntő és ének (8, 11, vö. Szendrei-Dobszay-Rajeczky 1979, I. 101-105, II. 49-50), két újévi köszöntő (16, 17, vö. „Magyarország zenetörténete” I. 511-513) és a Gergely-járás (24, 25, vö. „Magyarország zenetörténete” I. 517-519). 16. századi eredetű két újévi köszöntő (18, 19, vö. Szendrei-Dobszay-Rajeczky 1979,1. 74-75, II. 36-37). 17. századi három újévi ének (20-22, vö. Szendrei-Dobszay-Rajeczky 1979, I. 196-197, II. 88-89), a vízkereszti ének (23, vö. Szendrei-Dobszay-Rajeczky 1979,1. 168, II. 79) és a feltámadási ének (26, vö. Szendrei-Dobszay-Rajeczky 1979,1. 66, II. 31). 18. századi egy karácsonyi köszöntő és egy karácsonyi ének (9,12, vö. Domokos-Paksa 2016, 124. sz.), 19-20. századi-stílusjegyei alapján-két karácsonyi köszöntő dallama (7,10). Az emberélet szakaszaihoz és fordulóihoz kapcsolódó dalok (27-47) Eredetileg a fiatalság műfaja a párosító, melyet azonban az idősebb korosztály is szívesen énekel (27—38). Ezekben a dalokban egy leány és egy legény nevét együtt említik, akikről feltételezhető, hogy összetartoznak, szerelmesek egymásba. A nevek összeéneklése, nyilvánosságra hozatala aszerint érinti a megnevezetteket, hogy érzelmeiket eltalálták-e, vagy ellenkezőleg, tréfás célzattal össze nem illő párokat kapcsoltak egymáshoz. A párosítókat többnyire közösségben végzett munkák során, fonóban, tollfosztáskor, tökmagköpesztéskor veszik elő. Nem is olyan régen a legnépszerűbb dalolási alkalmak voltak ezek, és Muravidéken egy-két évtizeddel tovább megmaradtak, mint Magyarországon. A párosítókat könnyed, derűs hangvétel jellemzi. Dallamaik jelentős részben idegen földről kerültek a magyar hagyományba. Némelyikük már sok évszázada meghonosodott, így a Szántottam gyöpöt kezdetű, ún. „volta-dallam”, melyben egy 16. századi európai táncdallamot ismerhetünk föl (33, 34). Egy ugyancsak 16. századi cseh dallam (Kodály 1969, 67-68) szintén párosítóként él e tájon, kedvelt szövegei: Zúg az erdő, zúg a mező (30), Végi Mari tornyos ágyát magasra vetette (31), Morvát Pista befogatta két szürke lovát (32). 18-19. századi eredetű népies műdalok is kaptak párosító szöveget (35, 36), és a korai új stílus dalai szintén (37, 38). Az élet legkiemelkedőbb eseménye a házasságkötés, ami nemcsak az egyén sorsát, jövőjét határozza meg, hanem - hagyományos felfogás szerint - a közösség gyarapodását is szolgálja. Az esküvőt követő lakodalom két napig is eltartott. Az ünnepi asztalhoz való leüléskor szokták énekelni a 17. századi eredetű Kánai menyegzőt, mely Jézus első csodájának történetét mondja el (39, vö. Szendrei-Dobszay-Rajeczky 1979.1.170, II. 80). Manapság - funkcióváltással - ezüst- és aranylakodalmak alkalmával szólal meg a templomban. Az idős házaspárok igénylik, és így megőrzik fiatalságuk szép emlékeként ezt a több mint háromszáz éves dallamot. Lakodalmi mulatságban a vendégek szórakoztatására hangzott el a vallási ismereteket számba vevő, hosszú katekizmusi ének (40). A mulatság „szertartásos” mozzanatát alkotta a mozsártánc és a vánkostánc (41-44).
