Göncz László: Olvadó jégcsapok - Pannónia könyvek (Pécs, 2003)
Az elveszett haza
azt ők jobbnak vélik, azonban a magyarság hovatartozásának dolgában hadd dönthessünk magunk. Alsólendva ezer esztendeje a magyar haza egyik legszilárdabb délnyugati bástyája volt, ezért hovatartozása a jövőt illetően sem lehet kétséges. Ebben a reményben tekintsünk mindannyian a megszülető Krisztusra. Lelki megtisztulásunk mellett e fontos célunk eléréséért kérjük most az ő segítségét. Ne engedje isten, hogy megalázzanak bennünket, de mi se alázzunk meg senkit. Felesleges kellemetlenségeket ebben a bizonytalan helyzetben ne idézzünk elő, kelletlen hibákat ne kövessünk el. Mindig figyeljünk azokra, akiknek szavahihetősége eddig sem volt kételyes. A jászolban pislákoló gyertya, amely a betlehemi pásztortüzet jelképezi, sugároz számunkra reményt és erőt, ami egy esztendő múlva ismét elhozza nekünk az igazi, magyar Karácsonyt. A plébános úr lelkes prédikációjáról beszéltek az emberek a mise után is, de a következő napokban úgyszintén. Az új hatósági szervek már addig is többször figyelmeztették a plébánost, hogy beszédeiben, prédikációiban ne magyarkodjon, mert annak nem lesz jó vége. 0 azonban annyira jártas volt a politikai berkekben, hogy az új járási vezetőket nagyon hamar meg tudta győzni saját igazáról. Azok látván a plébános nagy népszerűségét, keményebb eszközökhöz akkor még nem mertek folyamodni, habár nagy szálkát jelentett számukra az ízig-vérig magyar lelkipásztor. Kiss László is az elhangzott gondolatokról töprengett, amikor társaitól néhány lépésre lemaradva baktatott a templomból hazafelé. A karácsonyi éjszakához illő sok járókelő őt nemigen zavarta. Gondolataiban visszatért elesett bajtársaihoz, akiknek, ha most visszajönnének, ugyan miként mondaná el a történteket? Önmagával szemben is lelkiismeret-furdalást érzett. - Miért hagyták a dolgokat ennyire elfajulni? - dünnyögte magában. A prédikáció még inkább felszakította benne a fájó sebeket. Az is fájt neki, hogy sokan mindezzel szemben rendkívül közömbösek. Máris azt lesik, miként tudják magukat közelebb lopni a megszálló hatalom ideözönlött embereihez, és abból hasznot húzni. László nem tudta megérteni, hogy amikor az elmúlt hetekben bekövetkezett az a néhány visszacsatolási kísérlet, az emberek miért nem csatlakoztak nagyobb számban és elszántabban a kezdeményezőkhöz. Jó, jó, hogy ezek amolyan szervezetlen próbálkozások voltak, de hát az ember már akkor sem érdekelt, ha a saját bőréről van szó?! 39
