Göncz László: Olvadó jégcsapok - Pannónia könyvek (Pécs, 2003)

Az elveszett haza

- Nagyapám, jöjjön már ide! Itt ül egy néma ember, aki egyszerre sír és nevet.

László ténylegesen furcsa látványt keltett. A harang hangjának hallatára történt hirtelen elérzékenyülés, amely örömet és bánatot egyszerre váltott ki benne, nem hétköznapi az emberek között, az egyszerű falusi ember ilyenkor leginkább azt a következtetést vonja le, hogy ismét egy „agyalágyulf ’ atyafi érkezett a faluba.- Jó estét kívánok az Úrnak, ha nem sértem meg - köszönt feléje a közben megérkező idősebb férfi, aki, mivel László a fáradság és a reá tapadt por ellenére sem látszott kéregető koldusnak, körültekintően szólította meg a fiatalembert.

László csak most ocsúdott föl ábrándozásából, és meghökkenve viszonozta a köszöntést:- Adjon az Isten magának is bátyám.- Mi járatban kegyelmed, vagy talán a határőrséghez tartozik?- Nem, nem tartozom én már semmilyen katonai alakulathoz. Elég volt az elmúlt három esztendő.- A frontról jössz te, a betyár mindenét - szól viccesebbre fordítva a szót az idős ember. Talán te vagy a Kulcsár Pisti? Isten hozott, kedves öcsém! Mondtam én a búsuló édesapádnak, hogy csalánba nem vág a menykő!- Nem vagyok én a Kulcsár Pisti, bátyám. Sajnálom, hogy csalódást okozom ezzel. Én a Márok Feri bácsi unokaöccse vagyok a szomszéd faluból - magyarázkodott László, miután sikerült szóhoz jutnia a bőbeszédű ember mellett. Közben még két-három falubeli társult hozzájuk, akik mindjárt látták, hogy nem a falu leggazdagabb legénye, a Kulcsár Pisti érkezett meg.- Nem baj, fiam, gyere be hozzánk, pihenjél meg egy csöppet, és meséljél élményeidről. Közben én kerítek egy pint bort, az asszonyok meg bizonyára megfőzték már a gánicát - invitálta a zsúppal fedett kis házba Pali bácsi a fiatalembert. A bácsikát, aki túl volt már hetvenedik életévén, Kaszás Pálnak hívták. Idős kora ellenére még mindig fürgén mozgott, sőt - amint az László számára is hamar kiderült - az újonnan létrejött határvonal mentén hamar kialakult csempészethez is jócskán volt köze.

László számára kellemesen telt az este első része. Többször is elmesélte katonaélményeit, mert folyamatosan újabb és újabb falubeli érkezett. Ki erről, ki arról érdeklődött. Az emberek szörnyűnek tekintették a mostani állapotokat.

26