Göncz László: Olvadó jégcsapok - Pannónia könyvek (Pécs, 2003)
A nagy vesztes
egymással, vagy még rosszabb esetben jók vagyunk ágyútölteléknek. Legyünk magyarok, szlovénok vagy románok, a kis ember csak kis ember marad. Azt kell neki elfogadni, amit elébe tesznek- mondta László. Gondolatai annyira megfontoltak voltak, mint ha valamilyen tudós társaság előkelő tagjai beszélgetnének egymással. Pedig csak két egyszerű falusi ember, régi ismerős, sok kálváriát megjárt barát váltott szót egymással. Néhány pillanatra ismét mindketten elhallgattak. Talán azon gondolkodtak, hogy az elmúlt negyven-ötven esztendő annyira gyorsan elszaladt, pedig emlékeikben 1920 csak tegnap volt.- Nálunk is valójában nagyon rossz most a helyzet. Ezek az átkozott kommunisták eladták a nép érdekeit. Nekünk, magyaroknak már semmilyen szerepünk sincsen. Rólatok, határon túlra rekedtekről még beszélni se engednek. A múltkor megkérdeztem a gyöngyösi autóbusz-állomáson az egyik gyerektől, hogy tudja-e, hol van Szabadka, mert hát Alsólendvát, úgy is tudtam, hogy nem ismeri. Talán mondanom se kell, hogy nem tudta. De azt sem tudta, hogy a határokon túl magyarok élnek. Milyen szégyen ez, és erre fel a pártgyüléseken éljeneznek és tapsolnak az elvtársak, hogy milyen képzett ifjúságot nevelnek - folytatta dühösen András.- Itt is nagy a kommunista párt hatalma. Minden az ő kezükben van. Csak az lehet hivatalnok meg tanító, aki belép a pártba. Valamilyen testvériséget hirdet itt mindenki, ténylegesen azonban az emberi ész eltompítása, a rendszer dicsőítése a céljuk. Aki ezzel szembeszáll, mert Lendván is ismerek egy-két ilyen esetet, azzal könyörtelenül elbánnak. Képzeld el, azt hangoztatják, hogy az emberek vállalják a jugoszlávságot, mert az ország népe előbbutóbb majd mind annak nyilvánítja magát. Ez már a szlovénoknak és a horvátoknak se tetszik, de nemigen tudnak ellene védekezni. Büdös politikai cirkusz ez az egész. A lendvai hivatalokban az emberre rossz szemmel néznek, ha magyarul szól, hogy a teljesen elszlávosított Muraszombatot ne is említsem. Hát akkor milyen testvériség-egység ez ?!- Itt azért abból szempontból jobb a helyzet, hogy legalább valamennyi földet meghagytak a parasztnak. Tudom, hogy lassacskán itt is egyre többet államosítanak, de azt azért nem csinálták meg, mint nálunk Magyarországon. Én azt mondom, hogy ennek az eszetlen téeszesítésnek még majd nagy árát fizetjük! Én már aligha 182
