Bence Lajos: Hazatérítő. Versek 1996 - 2006 (Lendva, 2006)

Óda a hazatérőhöz

40)

legalább egy flex, s ha ez sincs, vagy valami ixes: például keksz, vagy ropi, mely hangtalan roppan a szájban, mint egy

nemlétező gerinc.

Valaki azt mondta: itt már az ősök is meghaltak.

Maradjunk mi, utolsónak, gőgös magyarnak: tűzoltónak, szatócsnak, szolgának, bírónak.

Nem kell már ide

író, pap, irgalmasnővér-apáca,

megteszi egy jó csípős

pálca, mellyel füle

közé nyúlunk annak, ki

a korpa közül felkiált.

Pálcát kell felette törni!

Maradj veszteg, ha már a fene nem esz’ meg, korpa közül égbe ne kiálts! Örülj, ha valaki lehurrog, lekiált, hogy egyáltalán szemet vet rád. Lelketlen csürhe, kapcabetyár.