Göncz László: Kálvária - Pannonia könyvek (Pécs, 2011)

- Nem vonom kétségbe, hogy igazat beszélsz, de engem már meg­győztek arról, hogy a magyarokkal szemben mindig tartózkodónak kell lenni. És egyébként is, én elköteleztem magam, hogy a Muraköz felszabadítása érdekében mindenre kész vagyok, kerüljön bármibe, akár az éltembe is - jelentette ki határozottan a legény, mivel észlel­te Péter közvetlenségét, jóindulatát. A harmadik személy, a csendőrtörzsőrmester nem értette a be­széd tartalmát. Péter nem háborodott fel az elhangozottak után. A legszívesebben azonnal kiengedte volna a szentilonai legényt. Többet nem szóltak egymáshoz. Hamarosan megérkezett a rendőr százados, és mindnyájan bevonultak a vallatóterembe. Kínos órák következtek, néhányszor két csendőr fizikailag is bántalmazta a vádlottakat. Varga Péter sokat jegyzetelt és tolmácsolt, de nem avatkozott be a vallatás­ba. Nem sokra mentek a nyomozók, hiszen ezúttal sem sikerült az akkorra már megerősödő illegális mozgalom szervezettségéről jelen­tősebb adatot megtudni. Késő délután, amikor befejeződött a hivatalai munka, Péter gyor­san a szobájába indult, azonban a százados utána lépett és arra kérte, hogy néhány perc múlva jelentkezzen az irodájában. Nem tudta mire vélni a dolgot, ezért feszülten várta a néhány perc elmúlását, és kí­váncsian érkezett Kalmár százados irodájába. Nagyon kellemetlenül érezte magát, amikor a köszönés után hosszan némán és tétlenül állt az iroda egyik sarkában, az asztalnál ülő, valamilyen levelet szemlélő százados pedig feléje se tekintett.- Üljön le az egyik székre - szólt mintegy másfél perc után közöm­bösen a százados, majd határozottan hozzátette, hogy fontos megbe­szélnivaló miatt hívatta. - Több kolléga is jelezte, hogy furcsán visel­kedik maga, mintha nem is rendőrtiszt lenne. Talán nem ért egyet a módszereinkkel?- Dehogynem! - vágta rá egyből Péter. - Nincs nekem senkivel bajom, csak valamennyire nehézkésen tudok beilleszkedni a szá­momra szokatlan környezetbe.- Ne tegyen felesleges tiszteletköröket, mert én az elmúlt hetek­ben jól megfigyeltem magát. Tudom, hogy nem ért egyet azokkal az elvekkel és eljárásokkal, amelyeket feletteseink be kívánnak tartatni 49

Next

/
Oldalképek
Tartalom