Göncz László: Kálvária - Pannonia könyvek (Pécs, 2011)

lánynak levelet küldeni egy rendőrséghez tartozó személynek kilá­tástalan kockázattal járhat. Pétert a levélírástól főképpen az tartotta vissza, hogy a leányt a szülei előtt nem kívánta bajba keverni. Mivel édesapja nem tudott a kapcsolatról, így az otthoniaknak küldött le­vélben sem merte megemlíteni a leány nevét. A szülőktől érkezett válaszlevélből semmi olyasmire nem derült fény, ami Bertát illetően számára fontos lett volna. Édesanyja nagyon örült annak, és az volt számára a legfontosabb információ a fiáról, hogy Péter nem valahol a fronton kötött ki. A levélben arról sem számolhattak be neki, hogy a szociális helyzet Alsólendva környékén 1943 végére teljesen kiéle­ződött, a politikai nyomás egyre erőteljesebbé vált. A leveleket akko­riban már rendszeresen ellenőrizték, így a hatalomnak nem tetsző dolgokról nem lehetett említést sem tenni. A politikai nyomást Péter nagyon érezte. A rendőrségen belül kü­lönösképpen erős volt a Magyar Élet Pártja szélsőséges elemeinek egyoldalú előrenyomulása, agresszivitása, ami elsősorban a zsidó la­kossággal szembeni intézkedések révén nyilvánult meg. De más te­rületekre vonatkozóan is erősödött az erőszakossága. A fiatalember­ben óriási ellenszenvet váltott ki az ilyen hozzáállás. Különösképpen akkor bosszankodott nagyon magában, amikor valamelyik társa is zsi­dózásba kezdett. Nyilvánosan a neszét sem engedte sejteni őszinte véleményének, hiszen azért akár még hadbíróság elé is állíthatták volna, azonban olyan alkalmakkor, amikor valamelyik higgadtabb pajtásával négyszemközt tudott szót váltani, mindig az esetleges túlkapások ellenében foglalt állást. Az ő helyzetében különösképpen óvatosnak kellett lenni, amit a röpke néhány hét alatt pontosan fel­ismert. Az a sajátos belső tudatbeli kettősség, a kinyilvánítható és a ténylegesen átérző megítélés közötti ellentét nagy energiát emész­tett fel a fiatalember lelki világában. December közepére a néhány legeredményesebb „növendéket”, akik teljesítményükkel és szorgalmukkal a képzés során kitűntek, rendőrhadnaggyá avatták, azzal a már akkor sem komolyan gondolt feltétellel, hogy majd a következő esztendőkben részt kell venniük további képzéseken. Varga Péter is abban a megtiszteltetésben ré­szesült, hogy őt mindössze bő három hónapos intenzív képzési prog­33

Next

/
Oldalképek
Tartalom