Göncz László: Kálvária - Pannonia könyvek (Pécs, 2011)
A délutánra tervezett teendők előtt Péternek haza kellett menni a városba, mert az édesapjának - aki főképpen a borospincében dolgozott - több kellékre volt szüksége, amit reggel, a nagy sietségben, hogy a fogadott napszámosokat időben munkába állíthassák, elfeledtek magukkal vinni. A szőlőparcellától a szülőházig alig volt hosszabb az út két kilométernél. A család csinos polgári háza az Alsó utcában állt. Amikor a legény a Fő utcán áthaladt, egy pillanatra megállt az egyik épület előtt. Az esemény nem véletlenszerűen történt. Péter szinte ösztönösen állt meg, akárcsak az elmúlt napokban az említett helyen többször is. A házban a város egyik legtekintélyesebb zsidó kereskedője lakott a családjával. Klein Berta, a kereskedő idősebb leánya a múltkor nagyon megtetszett Péternek, amikor véletlenül az Alsó utcában találkoztak. Néhány hete érkezett ő is haza Nagykanizsáról, ahol a gimnázium harmadik évfolyamát, az akkorra már erőteljes zsidóellenességtől függetlenül, jeles eredménnyel fejezte be. Röpke találkozásukkor a két fiatal hamar beszédtémára lelt, ami a dolgok normális rendje szerint természetes volt, mert mindketten már korábban is némi szimpátiát tápláltak egymás iránt. Csakhogy az adott helyzetben az ilyesmi életveszélyesnek minősült. Az 1941- ben elfogadott, ún. III. zsidótörvény szigorúan megtiltotta a zsidók és nem zsidók közötti házasságkötést, valamint az azon kívüli nemi kapcsolatot is. Ennek következményeként a korábban sem gyakori szerelmi kapcsolatok zsidók és nem zsidók között nyilvánosan teljes mértékben megszűntek. A tilalom ellenére a városi parkban néhányszor titokban találkoztak, és az első szenvedélyes csókok is elcsattantak már. Akkoriban egyébként is kevésbé volt divat a nyilvános csókolózás, főleg nem a kapcsolat kezdeti fázisában, azonban e tekintetben mindketten elégé közvetlen természetűek voltak. Persze, arról mindig meggyőződtek, hogy a közelükben senki nem tartózkodik. Amikor Péter a szőlőhegyről hazajövet egy pillanatra megállt a ház előtt, Berta véletlenszerűen éppen akkor nyitotta ki szobája ablakát. Mivel a két fiatal szerelméről nyilvánosan senki nem tudott, Péter csak annyit kért a lánytól, hogy néhány perc múlva találkozzanak a várkastélyhoz felvezető meredek lépcsősoron. 7