Zágorec-Csuka Judit: A szlovéniai magyar könyvkiadás-, sajtó- és könyvtártörténet 1945-től 2004-ig (Lendva, 2006)
I. Az írott szó gazdagsága, a szlovéniai magyar könyvkiadás 1945-től 2004-ig - I. 3. Az anyaország és az összmagyar szervezetek szerepe a könyvkiadásban
AZ ANYAORSZÁG ÉS AZ ÖSSZMAGYAR SZERVEZETEK SZEREPE A KÖNYVKIADÁSBAN takozott ki. Ebből a folyamatból a szlovéniai magyarság sem maradt ki. Könyvkiadásában, irodalomszervezésben, irodalmi estek létrehozásában beindultak a kölcsönös megismerési folyamatok és lehetőségek is. Ez fontos tényezőnek számított, hiszen a szlovéniai magyar irodalomnak és könyvkiadásnak alig volt és még ma is hiányos, vagy alig van kritikai recepciója, irodalomtörténeti feldolgozása. A kilencvenes évek irodalmának megváltozott távlatai lehetővé tették továbbá, hogy alkotóink ne csak a helyi, hanem a magyarországi lapokban, folyóiratokban is publikáljanak, író-olvasó találkozókon vegyenek részt a határokon innen és túl. De még ennek ellenére sem lehetünk teljesen nyugodtak. A kilencvenes évektől sok minden megváltozott a kultúrpolitikában. Természetesen Szlovéniában a rendszerváltás után (1991) is létezik burkoltan vagy nyíltabban, gyöngén vagy erősebben, de azért mégis - többségi kultúrpolitika, bár a magyar kisebbségi könyvkiadás a Szlovén Művelődési Minisztériumtól kapja az anyagi támogatást, de pályázati alapon az anyaországtól is. Bizonyos külső és belső szűrők által létezik valamiféle cenzúra is, hiszen az íróknak és a költőknek, a szakíróknak és a tudósoknak fel kell vállalniuk írásaikat. Míg a korábbi elvárások főleg a többségi nemzet irányából érkeztek, most egyre inkább a saját kisebbségi magyar közösségek, valamint a magyarországi könyves szakma és az „összmagyar" irodalom felől. Saját itthoni közösségünk, a szlovéniai magyarság elvárja íróitól és költőitől, hogy könyveik, tanulmányaik történelmi szemléletűek legyenek, hogy vállalják fel a nemzeti sorsot. Hiba lenne eltitkolni, hogy most már jól érzékelhető: az anyaország megoszott társadalma részéről kétféle az elvárás a határon túli irodalommal és könyvkiadással kapcsolatosan. A szakmának és az olvasóközönségnek van egy olyan rétege, amely a hagyományos, konzervatív nemzettudatra épülő eszmei vonulatot támogatná a könyvkiadásban. Másfelől egészen mások az igények azok részéről, akik az emberi individuumot és az alkotói autonomitást előtérbe helyező, liberális vagy urbánus vagy kozmopolita vagy posztmodern vagy avantgárd, vagy újabban a globalista vonulatot képviselik, részesítik előnyben, és ezt várnák el a szlovéniai magyar könyvkiadástól is. 57
