Zágorec-Csuka Judit: A szlovéniai magyar könyvkiadás-, sajtó- és könyvtártörténet 1945-től 2004-ig (Lendva, 2006)
III. Nemzetiségi könyvtárak Szlovéniában - III. 3. Könyvtári tevékenységek Lendván
Könyvtári tevékenységek Lendván könyvtár cím?! Hát bizony nem sok az a száz kötet könyv és hogyha a más városok ingyenes népkönyvtárait vagy a kaszinó könyvtárát vesszük mértékül, úgyszólván semmi. Egy csepp a tengerben. Mi ez a száz kötet könyv annak a nagy tömegnek, amely kívül áll minden egyesületen, és így az ingyenes könyvtárra szorul? Semmi." A cikk írója szerint a könyvtár előteremtése és fenntartása nagy összegekbe kerül. Mindenesetre az lett volna a legcélszerűbb, ha a város maga is hozzájárult volna kibővítéséhez és fenntartásához. Majd a cikk írója adakozásra hívta fel az egyesületeket, kaszinókat, magánembereket, akiknek fölös számban van könyvük, hogy ajándékozzák oda az ingyenes népkönyvtárnak, amely ily módon kibővülhetne, hiszen nemes hivatását a könyvek csekély száma miatt csak nehezen tudta betölteni. 111.3.5. Megjegyzés Varga Sándor az Olvasókörök, népkönyvtárak krónikája 1871-1970 között Lendva. Dobronak. Göntérháza című tanulmányának összegezésében hangsúlyozta, hogy az olvasókörök, könyvtárak tevékenysége vidékünkön (Muravidéken) a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz való csatolása után megszűnt. A királyi Jugoszlávia 1921 végén rendeletet alkotott amellyel felhívtak minden szervezetet és egyesületet, hogy meghatározott időn belül hozzák összhangba működési szabályzatukat az új rendelettel, mert ellenkező esetben megszüntetik tevékenységüket. Lendván akkor ennek a rendeletnek egyetlen egyesület és szervezet sem tett eleget. Ennek az lett a következménye, hogy működésüket betiltották. Lényegében nem is kellett betiltani, hiszen a megszálló szerb katonaság már 1919-ben elégette a magyar könyveket, s az irattárak sorsa is ugyanaz lett.103 III. 3.6. A népkönyvtár 1919-1945 között Lendván Az első világháború végéig Lendván csak magyar nyelvű könyveket tartalmazó könyvtárak voltak. A vidék a trianoni békeszerződés megkötése után az akkor alakult Szerb-Horvát- Szlovén Királyság keretébe került. A vidék megszállása után az új rendszer a lehető legrövidebb időn belül gondoskodott arról, hogy zömében magyar jellegét minél jobban csökkentse. A meglevő egyesületek vagyonát elkobozták, a könyvtárak könyveit elégették (Varga Sándor, 103 Varga Sándor: Olvasókörök, népkönyvtárak krónikája 1871-1970 között Lendva, Dobronak, Göntérháza. Muratáj '98., 2. sz„ Lendva, MNMI, 1999., 124. p. 335
