Zágorec-Csuka Judit: A szlovéniai magyar könyvkiadás-, sajtó- és könyvtártörténet 1945-től 2004-ig (Lendva, 2006)
III. Nemzetiségi könyvtárak Szlovéniában - III. 3. Könyvtári tevékenységek Lendván
Könyvtári tevékenységek Lendván 1999). Már az említett 1921-ben hozott rendelet értelmében megszűntek jogilag is a lendvai könyvtárak. Új népkönyvtár alakításáról (sem magyaról sem szlovénról) írásos dokumentum nem található. Lendva város rendezési tervében, amelyet 1965-ben adtak ki, a 62. oldalon megemlítik, hogy Lendván a két háború között működtek egyesületi könyvtárak, de ezek csak egyesületi tagok számára voltak hozzáférhetők. Ezen könyvtárak létezéséről, működéséről viszont semmilyen írásos bizonyíték nem található. A visszacsatolás után 1941-ben nyilvános könyvtár Lendván nem alakult. A Zala Megyei Újság 1942. január 26-i számában arról olvashatunk, hogy megalakult az Alsólendvai Kaszinó a városi előkelőség részvételével. Ezen a gyűlésen határozatokat hoztak egyesületi könyvtár alakításáról is, de ez szintén csak egy szűk réteg érdekeit szolgálhatta. 1941-1945 között Lendván a polgári iskolának is volt diákkönyvtára. A iskola 1943-44. tanévre vonatkozó évkönyvében 291 könyvet említenek, de ezek csak a tanulók számára voltak elérhetők. III. 3.7. A lendvai népkönyvtár 1948-1950 A második világháború után az iskolákban lévő csekély számú magyar könyvet az új rendszer hívei elégették. Népkönyvtár létesítésére az egyes feljegyzések szerint Lendván 1946- ban került sor. Ez az évszám azonban nem állja meg a helyét (Varga Sándor, 1999). Lendván 1948. december 7-én alakult meg a Járási Bizottság, amely célul tűzte ki a népegyetem, a könyvtár, a szlovén-magyar néptánc és színjátszó csoportok megalakítását.104 A könyvtár hivatalosan 1949 végén vagy 1950 elején nyílt meg a Partizán utca 49. szám alatt, az akkor Erményi ház egy helyiségében, egy 3x4 méteres szobában. A könyvtárosi feladatot kezdetben Lindič Iván végezte minden vasárnap. Ő postaigazgató is volt és nagy könyvbarát. Abban az időben a szlovén nyelvű könyveket a könyvtáros a ljubljanai vagy a maribori antikváriumból szerezte be. Nagy probléma volt azonban a magyar nyelvű könyvek beszerzése. Vlqj Lajos és Štefan Galvač mintegy háromszáz könyvet hoztak Ljubljanából egy Molnár Julianna nevezetű hölgy 1948-ban államosított szállodáiból és villáiból, amelyek a Bled melletti üdülővárosban voltak. Az említett tulajdonos szállodai könyvtárának nagy számú könyvállományát az államosítás után Ljubljanába vitték, 104 Lendava, deset let po svobodi: obmurski tisk. Murska Sobota, 1955. 336
