Zágorec-Csuka Judit: A szlovéniai magyar könyvkiadás-, sajtó- és könyvtártörténet 1945-től 2004-ig (Lendva, 2006)
II. A szlovéniai írott magyar sajtó története 1945-től napjainkig - II. 7. A Félkegyelem című magyar nyelvű fanzinlap
ÖNKORMÁNYZATI KÉTNYELVŰ (SZLO VÉ N - M AC YAR) LAPOK A NEMZETISÉGI TERÜLETEN II. 8. ÖSSZEGEZÉS A szlovéniai magyar sajtó nem előzmények nélküli. A századforduló előtti időszakban jelent meg az Alsólendvai Híradó, a Muraszombat és Vidéke, az elcsatolás után Muraszombatban a Szabadság. 1945 után ezen a vidéken több mint egy évtizedig magyar nyelvű tömegtájékoztatás nem volt. 1955-től a Pomurski vestnik szlovén nyelvű hetilap közölt magyar nyelvű cikkeket a magyar mellékletében. 1958-ban a magyar melléklet Népújság címmel önállóvá vált. Kezdetben kéthetente jelent meg, felelős szerkesztője Dragan Flisar volt. 1958 és 1963 között nem magyar újságírók írták, csak szlovén cikkeket fordított az úgynevezett fordítószolgálat magyar nyelvre. 1963-tól Báti Koncz Zsuzsanna lett a Népújság első magyar újságírója. 1968-ban pedig Varga Sándor lett az első magyar felelős szerkesztő, mert addig ezt a tisztséget szlovén újságírók töltötték be. 1972-ben a Népújság szerkesztősége Muraszombatból Lendvára költözött, a magyarság bázisának a közelébe. Varga Sándort Báti Koncz Zsuzsanna és Pivar Ella felelős szerkesztők váltották fel. A rendszerváltás a 90-es években a Népújság történetében, a nemzetiségi tájékoztatás történetében is lezajlott. 1993. július 1-jén a Muravidéki Magyar Nemzetiségi Önkormányzati Közösség megalapította a Magyar Nemzetiségi Tájékoztatási Intézetet, amely önálló magyar sajtóintézetként kezdett el működni, és a Népújság kivitelezője lett. A lap ezek után kivált a muraszombati Szlovén Rádió és Sajtóintézetből, intézményesült és önállósult. A Magyar Nemzetiségi Tájékoztatási Intézet igazgatója Cár József lett, a Népújság felelős főszerkesztője pedig dr. Bence Lajos. A 90-es években a Népújságnál hét újságíró, egy technikai szerkesztő, egy igazgató és egy felelős főszerkesztő dolgozott. A lap új formátumban és színes címlappal került az olvasók kezébe, nemcsak tartalmilag, hanem formailag is megújult. 1993-ban indították el a Kelepelő című első szlovéniai magyar nyelvű gyermeklapot, amelynek az utóda 1997-től az IFI lett, a Népújság havonta megjelenő ifjúsági melléklete. A Népújság koncepciója a 2000- es években sem változott, vagyis a nemzettudat, a sorsközösség és az összmagyar viszonyrendszerben való gondolkodás terén fejt ki fontos tevékenységet. A Naptár, a muravidéki magyarok évkönyve 1960-ban jelent meg először, s tartalmilag a Muravidéken létező szlovén nyelvű Zadružni koledar című évkönyvhöz hasonít. Immár több mint 40 éves hagyománya van a Muravidéken. 305
