Zágorec-Csuka Judit: A szlovéniai magyar könyvkiadás-, sajtó- és könyvtártörténet 1945-től 2004-ig (Lendva, 2006)
II. A szlovéniai írott magyar sajtó története 1945-től napjainkig - II. 5. A Muratáj című irodalmi, művelődési, társadalomtudományi és kritikai folyóirat (1988-tól)
A MURATÁJ IRODALMI, MŰVELŐDÉSI, TÁRSADALOMTUDOMÁNYI ÉS KRITIKAI FOLYÓIRAT (l988-TÓL) vilégiuma. Ne kompromittáljuk tovább irodalmunkat, olvasóink (ha vannak) kapjanak biztos képet valós értékeinkről, mert eddig önhibánkból ennek irányába nem tettünk lépeseket. Mesterségesen termeltünk dilettáns Írókat azzal, hogy kritika nélkül jelentettünk meg nyomtatásra érdemtelen müveket. Folyóirat hiányában, s a megjelenési lehetőségek gyérülése miatt kiadói politikánk (volt Ilyen?) magára volt hagyatva. Ebből adódott az a paradox helyzet, hogy o muravidéki magyar irodalom elsősorban könyvekben van jelen. Ez a lény önmagában is elgondolkoztató, főleg folytonosság-szemléletünkben kellett zavart — egvsze rüen a fáktól nem láttuk az erdőt. Ha jelenlegi helyzetünknek irodalmi status quo-nknak akarnánk párhuzamos példát keresni, akkor talán legkezcnfoghatóbb példáját a vajdasági magyar irodalomban találnánk meg. Igaz. hogy időben kb. három évtizedet kell visszamennünk; B. Szabó Györgynek, a vajdasági magyar irodalom doyenjének 1957. január 1-én közzétett Lemaradunk? című felhívására gondolunk itt, amelyben az. irodalom magáraeszmélé set sürgeti. Felhívása nem csak az írókhoz .irodalmárokhoz szól, hanem kiterjed azon intézményekre és szervezetekre is (szerkesztőségek, kiadó vállalatok, könyvtárak, irodalmi társaságok, testületek és iskolák), amelyek a magvar irodalom »forgalmazóinak« számítanak. A cikk nagy visszhangra talált nem csak írókban, hanem azokban is, akik szívügyüknek tekintették az irodalom ügyét. Ezért a következő írásában már az erők összefogását hirdeti meg. minek következtében a vajdasági magyar irodalom a hatvanas évek elején gyors fejlődésnek indult, a következő évtizedben pedig nagykorúvá lett. Napjainkban pedig méltán emlegetik a nemzetiségi magyar irodalmak között a nevét, hiszen sokáig, főleg a hatvanas években vezető szerepet játszott, s a magyar avantgarde irodadalom központja volt. Szeretnénk hinni, hogy az uj ezredforduló küszöbére a szlovéniai magyar irodalom is elfoglalhatja méltó helyét az egyetemes magyar irodalomban, e sokágú sípjának ki tudja hányadik ágaként Gábor Zoltán: A holló, olaj. 1988 65 y 50cm Varga József A SZLOVÉNIAI MAGYAR LÍRIKUSOK TÉMA-ES FORMAVILÁGA A Szlovén Szocialista Köztársaságban, a Murántúlon, a jugoszlávmagyar határ közelségében 33 kisebb-nagyobb településen őslakosként mintegy 10—12 ezer magyar él. E kisiet szánni etnikai csoport az évszázadok történelmi-politikai változásainak sodrában képes volt megőriz ni saját identitását. Sikerült nyelvében, szokásaiban és kultúrájában nemcsak ápolni a reá jellemző vonásokat, de a hagyományőrzésen túl inég tovább is fejlesztette és gazdagította azokat. Az úgynevezett kétnyelvű területen élő magyarság szellemi és kul lurális központja már a legrégibb időktől is Lcndva volt (Halicanum. Alsólendva). E kisvárosnak fontos szerepe volt az egyetemes magyar kultúra és az irodalom nemzet megőrző vagy határokat védő életében, különösen a reformáció és a könyvnyomtatás idején. Ha elszórtan is. 38 39 A Muratáj '88 belső oldalpárja. A szövegeket általában illusztrációk kísérik. tehát nemcsak muravidéki, hanem ismert, magyarországi és határon túli magyar nyelvterületeken (Felvidék, Vajdaság, Erdély és Drávaszög) élő költők is publikáltak, köztük Péntek Imre, S. Csorna János, Dobosi Valéria, Szoliva János, Pék Pál, Cséby Géza, Deák Ernő, Utassy József, Fazakas László (Erdély), Csörgits József (Horvátország), Ladányi István, Egyedy Miéié Márta (Vajdaság), Josip Osti (Bosznia és Hercegovina). Összesen 18 muravidéki és 42 magyarországi, Illetve határon túli magyar költő közölt 420 verset. Ebben az évtizedben viszont kevés műfordítás jelent meg a folyóiratban. Szúnyogh Sándor Josip Osti verseit fordította magyarra. így került a Vllenica-díjas, nemzetközileg is elismert szarajevói költő három verse a Muratájba 1995-ben. Ebben a 10 évben a Muratájnak összesen 20 száma jelent meg, s mindegyik számnak volt Vers rovata is. II. 5. 2. 2. A Próza rovat A Muratáj Próza rovatában 1988 és 1998 között 31 prózai mű - novella, elbeszélés - jelent meg muravidéki magyar íróktól: Bence Utroša Gabriellától, Halász Alberttól, Hóbor Ferenctől, Kercsmár 277
