Zágorec-Csuka Judit: A szlovéniai magyar könyvkiadás-, sajtó- és könyvtártörténet 1945-től 2004-ig (Lendva, 2006)
II. A szlovéniai írott magyar sajtó története 1945-től napjainkig - II. 5. A Muratáj című irodalmi, művelődési, társadalomtudományi és kritikai folyóirat (1988-tól)
A MURATÁJ IRODALMI, MŰVELŐDÉSI, TÁRSADALOMTUDOMÁNYI ÉS KRITIKAI FOLYÓIRAT (1988-TÓL) Rózsától, Toplak Jánostól .Törnár Judittól, Varga Józseftől és Zágorec- Csuka Judittól. A legtöbb elbeszélést Varga József írta. A '93 Muratáj 1. és 2. számában Az irodalom a szétszóratásban közös címmel jelentek meg a vajdasági prózaírók elbeszélései, köztük Lovas Ildikó, Szathmári István, Balázs Attila, majd a Próza rovatban Kontra Ferenc és Hajnal Ilona alkotásai. Az erdélyi prózaírók bemutatására a '96 Muratáj 1. számában került sor Ekkor mutatkozott be Szilágyi István, Visky András, Bogdán László és Sebestyén Mihály is Az erdélyi kitekintés c. válogatásban. A kárpátaljai prózaírók közül a '97 Muratáj 2. számában Berniczky Éva és Penckófer János szerepelt. Magyarországi és határon túli alkotók elbeszéléseit is közölte a Muratáj ebben a korszakban, elsősorban Bajor Andor, Lackner László és Tari István novelláit és elbeszéléseit. Összesen 17 szépprózai alkotás jelent meg magyarországi és határon túli magyar alkotók tollából a Muratájban 1988 és 1998 közt. A muravidéki alkotókkal együtt így 48 prózai alkotást publikált ekkor a folyóirat Próza rovata. Ezt a rovatot nem mindegyik Muratáj tartalmazta, akadtak kihagyások is. II. 5.2.3. A kritikák és a recenziók rovata 1988 és 2000 között összesen 37 kritika, recenzió, irodalomtörténeti tanulmány jelent meg. Ezeket általában a muravidéki magyar könyvekről írták, 21 muravidéki, magyarországi és határon túli szerzőről. Gazdag tematikájuk arra utal, hogy lassan, de nagy akaraterővel kialakult a kritikai és irodalomtörténeti látásmód a szlovéniai magyar irodalom értékelése és ismertetése céljából. A 90-es évek ezt már lehetővé tették, a magyarországi egyetemekről hazajövő értelmiségiek a tanulmányírásban is ki szerettek volna bontakozni, de más szakemberek is reagáltak egyegy kritikájukkal a muravidéki könyvtermésre és értelmiségi életre. Varga Sándor ,A lendvai nyomdászatról 1889-1947 között“ írt tanulmányt. Jung Károly a szlovéniai magyar írókat méltatta. Dudás Károly Szúnyogh Sándor Halicánumi rapszódia c. könyvét értékelte. Dr. Molnár Zoltán folytatásban számolt be a muravidéki kiadványokról. Dr. Varga József Bence Lajos Létlelet c. művét és Bence Utrosa Gabriella meséit mutatta be. Bence Lajos a nemzeti, nemzetiségi és kisebbségi irodalomról írt tanulmányt, valamint könyvkritikákat Halász Albert Ikonok c. könyvéről, Székely András 278
