Zágorec-Csuka Judit: A szlovéniai magyar könyvkiadás-, sajtó- és könyvtártörténet 1945-től 2004-ig (Lendva, 2006)
I. Az írott szó gazdagsága, a szlovéniai magyar könyvkiadás 1945-től 2004-ig - 1. 2. Az irodalmi önszerveződés
AZ IRODALMI ÖNSZERVEZŐDÉS I. 2. AZ IRODALMI ÖNSZERVEZŐDÉS 1.2.1. A nemzetiségi (kisebbségi) irodalom fogalma Muravidéken szükség volt az új helyzetből következő új fogalmak tisztázására. Világosan kellett látni, hogy a második világháború után létrejött muravidéki magyar irodalom más nyelvi és társadalmi közegben született, formálódott, és a magyarországitól valamelyest eltérő jellegzeteségekkel is rendelkezett, de kétségtelen, hogy a magyar kultúra része. 1920 és 1961 között a politikai változások nem segítették a magyar könyvkiadást. Ez a korszak csupán sajtótörténetet hagyott maga után, ez a korszak egyben a magyar könyvkiadás mélypontját is jelentette. A 60-as évek vége felé fontossá vált a szlovéniai magyar irodalomban a kisebbségi létformából következő alapkérdések megjelenítése is. Tisztáznia kellett az íróknak a viszonyukat az államban többséget alkotók irodalma és a nemzetiségi irodalom közt. Volt olyan szándék, főleg a szlovén írók és költők részéről, hogy a nemzetiségi irodalom ún. “híd szerepet" töltsön be a két nemzet, a két nyelv és a két irodalom között, amely kezdetben nemzetiségpolitikai fogalom volt, de ma már ez is korrigálásra, tartalmi módosításra szorul. Mivel a szlovéniai magyar irodalom és a szlovén irodalom két kultúrát tud közvetíteni, egymással bensőséges viszonyban vannak (a kultúraközvetítő szerepet is be tudják tölteni). A rendszerváltás óta a “Régiók Európájáról” és irodalmi régiókról is beszélhetünk. A kulturális régiók általában nem írhatók körül állami és közigazgatási határokkal: összekötik a határ két oldalán élő magyarságot, és összekötik a régióban élő különböző nemzetiségeket, népeket is. Ha azonban csak ezt tenné, akkor éppen arról mondana le, amiért létrejött, a kisebbségi létformából következő életérzés és sorshelyzetek megjelenítéséről. Ugyanakkor ez az irodalom is az egyetemes magyar irodalom részét képviseli, de közvetít a regionális (Vas és Zala megyei) irodalmak közt is. Ez az irodalom kétirányú és kétéltű irányultsággal indult, vagyis a mellérendeltségi viszony (szlovén irodalom) és az együvétartozás (egyetemes magyar irodalom) jellemzi. Hogy milyen a viszony a nemzetiségi kultúra (irodalom) és az illető állam kultúrája (irodalma, intézményrendszere) között? Milyen volt a kapcsolatrendszer az írói műhelymunkák mellett a kultúra létezését segítő intézményrendszerek között, valamint a közösség politikai képviseletében? Sok esetben az írók feladatává vált a magyar közösség politikai képviselete is. 22
