Zágorec-Csuka Judit: A szlovéniai magyar könyvkiadás-, sajtó- és könyvtártörténet 1945-től 2004-ig (Lendva, 2006)
II. A szlovéniai írott magyar sajtó története 1945-től napjainkig - II. 1. A Népújság. A szlovéniai magyarok hetilapjának története 1958-2004 között
A NÉPÚJSÁG, A SZLOVÉNIAI MAGYAROK HETILAPJÁNAK TÖRTÉNETE 1958-2004 KÖZÖTT és minden egyes faluról, helyi közösségről, a fontosabb eseményekről számot adni. Terjedelmes riportok, színes írások, érdekes fényképek jelentek meg a hasábjain, és ily módon előfizetőkre tettek szert. Szerkesztési politika és az újság harmincéves jubileuma Varga Sándor, a Népújság felelős szerkesztője 1986-ban, a Népújság 30 éves évfordulója alkalmával A Népújság harminc éves jubileuma elé 75 című vezércikkében a következőket írta: „Az elmúlt harminc év alatt a Népújság több fejlődési szakaszon ment át. Az első két év, amikor még szlovén címmel és magyar szöveggel jelent meg, a kezdeti nehézségek bélyegét viseli magán. Az újság további fejlődése szempontjából fontos fordulópont volt az 1958-as év, amikor önálló lapként jelent meg kéthetenként, akárcsak napjainkban Népújság, címmel. Bár a lap önállóvá vált, a tartalma is javult, az írások nagy része még ekkor is fordításokból tevődött össze a Pomurski vestnikből. Ezért a példányszáma is alacsony volt. A Népújság fejlődésére csak 1964 után került sor, amikor az újsághoz részben önálló, magyar nyelven író munkatársak kerültek. Az 1973-75-ös időszakban az újság munkatársainak a száma bővült. Ennek tulajdonítható, hogy tartalmilag időszerűbb, érdekesebb és színesebb lett. Ezt igazolja, hogy azóta az újság előfizetőinek a száma állandóan nőtt. Az 1969-es évekhez viszonyítva az újság teijedelme az akkori átlag négy oldalról ma nyolcra növekedett.” Varga Sándor felelős szerkesztő a harmincéves jubileumi vezércikkében még megjegyezte, hogy a megelőző tíz évben az újság tartalmi koncepcióját úgy próbálták meg felállítani, hogy az olvasóknak érezniük kellett: az újság feladata „a szocialista önigazgatású társadalom fejlesztésének az elve”, és ez vezérelte az újságírók munkáját is. A lap társadalmi célkitűzései tartalmilag azonosak voltak a szlovén nyelvű lapokéval. A Népújságnak ekkor a felelős szerkesztővel együtt nyolctagú újságírógárdája volt. Valamennyi munkatárs, újságíró a magyar nyelvű rádióműsort is csinálta az újságírás mellett. Ezenkívül a szerkesztőségnek volt egy bemondója, műszaki szerkesztője, valamint egy technikusa és egy adminisztrátora. Ez a tíztagú gárda látta el az összes újságírói, rádióhíradási teendőket és a lapterjesztési, valamint előfizetési tevékenységeket is. Hajós Ferenc 1986-ban a Népújság 23. számában Néhány gondolat a Népújság 30 éves jubileuma alkalmával címmel így írt: „Véleményem szerint az újság fejlődésében két jelentős esemény érdemel külön figyelmet. Az első, amikor a Népújság önálló lapként 75 Varga Sándor: A Népújság harminc éves jubileuma elé. Népújság. 1986. június 6., 22. sz., 2. p. 236
