Zágorec-Csuka Judit: A szlovéniai magyar könyvkiadás-, sajtó- és könyvtártörténet 1945-től 2004-ig (Lendva, 2006)
II. A szlovéniai írott magyar sajtó története 1945-től napjainkig - II. 1. A Népújság. A szlovéniai magyarok hetilapjának története 1958-2004 között
A NÉPÚJSÁG, A SZLOVÉNIAI MAGYAROK HETILAPJÁNAK TÖRTÉNETE 1958-2004 KÖZÖTT 1958-ban megjelent, és a második, amikor 1970-ben a szerkesztőség Lendvára került - s ennek a jelentőségét kétségkívül egész Muravidéken értékelni kellett. Az áthelyezés jelentőségét abban látom, hogy Lendva a községi székhely és egyben a szlovéniai magyarok központja. Itt történik a legtöbb esemény, amelyet az újság figyelemmel kísér. A nemzetiségi sajtó eredményessége nagy mértékben attól függ, ha az újságot az illető nemzetiség egyedül alkotja.” Az újság terjedelme és előfizetői 1984 végére az előfizetők száma már 2030 volt. és még emelkedett. 1986- ban 2100 előfizető lett, vagyis háromszorosára nőtt 1967-hez viszonyítva. Terjedelme 4 oldalról nyolcra növekedett a 80-as években. Az újság szerkesztői, újságírói és szerkesztőségi tagjai Varga Sándor volt a Népújság felelős szerkesztője (1968-1987). közéleti személyiség, aki a nemzetiségi politika megvalósítása terén ért el számottevő eredményeket. E témakörből merítette legtöbbször cikkei és tanulmányai tárgyát, de helytörténeti tanulmányok írásával is foglalkozott. Mint az újság és a rádió magyar nyelvű műsorának szerkesztője, számtalanszor síkra szált a lap fejlődése és anyagi helyzetének rendezése érdekében. A 80-as években a Népújságnál dolgoztak: Báti-Koncz Zsuzsanna, Szúnyogh Sándor, Pivar Ella, Kercsmár Rózsa, Novák Jolán, Papp József, Csincs Éva és Ábrahám Albert. Báti Koncz-Zsuzsanna 1963-ban került a laphoz. Kezdetben az újvidéki Képes Ifjúságnál és a Magyar Szónál dogozott, majd a Népújság társadalmi-politikai rovatának a munkatársa lett. Több éven át felelős szerkesztői tisztséget is betöltött. Ő volt a Népújság és a muraszombati Magyar Rádió legrégibb állandó munkatársa. Több évtizedes munkájával jelentősen hozzájárult a lap fejlődéséhez mind a minőség, mind a terjedelem tekintetében. Több nemzetiségi politikai vonatkozású cikke jelent meg, az irodalmi rovat állandó munkatársa is volt, s a helyi közösségekről és munkaszervezetekről szóló rádióműsor szerkesztőjeként is tevékenykedett. Szúnyogh Sándor 1963 óta volt külső munkatársa a lapnak. Kezdetben mint falusi tanítónak jelent meg több tudósítása és cikke a Népújságban, majd 1973-ban lett belső munkatárs. Kezdettől fogva a rádió és a lap társadalompolitikai, főleg művelődéspolitikai területén dolgozott. Szóban és képben igyekezett megörökíteni a magyarlakta falvak kulturális életét, a műkedvelő csoportok és egyének tevékenységét. Cikkeiben mindig munkára serkentette a néptánccsoportok, valamint a színjátszó együttesek tagjait. Ő volt a Népújság irodalmi mellékletének, a Kulturális Figyelőnek a megalapítója és a muraszombati 237
