Zágorec-Csuka Judit: A szlovéniai magyar könyvkiadás-, sajtó- és könyvtártörténet 1945-től 2004-ig (Lendva, 2006)
I. Az írott szó gazdagsága, a szlovéniai magyar könyvkiadás 1945-től 2004-ig - I. 6. A szlovéniai magyar irodalom, tudománytörténet képviselőinek könyvei és tanulmányai
A SZLOVÉNIAI MAGYAR IRODALOM, TUDOMÁNYTÖRTÉNET KÉPVISELŐINEK KÖNYVEI ÉS TANULMÁNYAI „Első verseskötetét talán Ady Endré-s sugallatoknak engedve, az élet és a halál versei szerint rendezi el a költő. Nem egy versében ad hangot valamilyen szorongásnak, halálfélelemnek. Egy fiatal lélek vet számot azzal, hogy mindennek egyszer el kell múlnia, a versek képi anyaga, érzelmi töltése mégis maradéktalan és feltétlen életszeretet mellett bizonyít" - hangsúlyozta recenziójában Pomogáts Béla. A költőnő első verseskötetében megfogalmazza: „Nem azért írok verseket, hogy halhatatlanná váljak, hanem azért, mert teljesebb képet szeretnék látni önmagámról és a világról, saját mikro- és makrokozmoszomról.”57 Rudas Jutka58 irodalomtörténész szerint Zágorec-Csuka Judit az a muravidéki költő, aki folytatja a Szúnyogh Sándor által kialakított szerelmi líra erotikus vonulatát. A halicanumi toposz szintén meggyökeresedett nála is, mint mások munkásságában: /Utak kereszteződnek/ Pannónia szívében/ szlávok és avarok/ kelták, s hadat üzenő/ rómaiak keresik az utat/ Halicanum Jelé./ Dr. Bokor József 59 egyetemi tanár szerint Zágorec-Csuka Judit lényegében posztmodern költészetet művel. A posztmodern szót ki is mondja (Kiáltás). Ez persze sok mindent foglal magában. Vannak kozmikus méretei, mint az expresszionistáknak, nemegyszer személyesít meg elvont fogalmakat, mint a szimbolisták - ezt sokszor a nagy kezdőbetűkkel is tudtunkra adja. Az elvont fogalmakhoz való vonzódása, a képzetek, a gondolatok eluralkodása - ismét avantgárd jelleggel - az egész kötet szembeszökő sajátossága. A V ognjenem kresu c. szlovén fordításkötete 2001-ben jelent meg magánkiadásban Muraszombatban. A válogatást, a szerkesztést és fordítást Marjanca Mihelič végezte, a magyar irodalom jó ismerője és fordítója, aki többek között szlovénra fordította Esterházy Péter Hrabal könyvét, Ottilk Géza Iskola a határon című művét és még több más kortárs magyar író, költő (Kukorelly Endre, Márton László, Garaczi László, Német Gábor stb.) regényrészleteit, elbeszéléseit, verseit is. A könyvnek a szlovéniai irodalomban is volt visszhangja. Aleš Debeljak, szlovén költő, esszéista, a ljubljanai egyetem tanára elismerte és fontosnak tartotta a verseskötet megjelenését. Milan Vincetič, muravidéki szlovén költő pozitív kritikát írt a központi szlovén lap, a Delo mellékletében, a Književni listi-ben. Vincetič kiemelte a költőnő szerelmi líráját, mint a kötet legsikerültebb darabjait, mondván, hogy magyarul író kollégáknak még nem sikerült kitörniük az elefántcsonttornyukból. Többek között arra is utalt, mennyire szükség volna a Szlovéniában élő magyar írók kétnyelvű antológiájára. 57 Zágorec-Csuka Judit: Viharverten: versek barátaimnak. Lendva, M NMI, 1997. Fülszöveg. 58 Rudas Jutka: Irodalom és kulturális identitás a Muravidéken napjainkban. Muratáj, Lendva, MNMI, 2002. 59 Bokor József: Aki versben véli megtalálni önmagát. Muratáj, 1998. 2. sz. 134-140. p. 147
