Zágorec-Csuka Judit: A szlovéniai magyar könyvkiadás-, sajtó- és könyvtártörténet 1945-től 2004-ig (Lendva, 2006)
I. Az írott szó gazdagsága, a szlovéniai magyar könyvkiadás 1945-től 2004-ig - I. 6. A szlovéniai magyar irodalom, tudománytörténet képviselőinek könyvei és tanulmányai
A SZLOVÉNIAI MAGYAR IRODALOM, TUDOMÁNYTÖRTÉNET KÉPVISELŐINEK KÖNYVEI ÉS TANULMÁNYAI Dr. ZÁGOREC-CSUKA Judit (Muraszombat, Murska Sobota, 1967 - ), könyvtáros, tanár, költő, műfordító. (-> L. még a 178. oldalon!) 1967-ben született Muraszombatban. Az általános iskolát Göntérházán, a kétnyelvű gimnáziumot pedig Lendván végezte. 1991-ben Budapesten az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerzett magyar nyelv és irodalom - könyvtár szakon diplomát. 1991-1994 között Lendván a Népújság munkatársa. 1995 - 1996 között magyartanár az I. sz. Kétnyelvű Általános Iskolában, 1996 - 2000 között pedig a lendvai Kétnyelvű Középiskolában. 2000-től a lendvai I.sz. Kétnyelvű Általános Iskola könyvtárosa. 2006-ban a budapesti ELTE BTK Könyvtártudományi és Informatikai Tanszékén PhD-doktori fokozatot szerzett. Doktori disszertációjának címe: A szlovéniai magyar könyvkiadás, sajtó- és könyvtártörténet 1945-től napjainkig. Versei, szépprózai alkotásai és tanulmányai megjelentek a Népújság c. heülapban, a Muratáj folyóiratban és a Naptárban. Emellett publikált magyarországi lapokban és szak- és irodalmi folyóiratokban is: Zalai Hírlap, Vas Népe, Napút, Magyar Képes Újság, Pannon Tükör, Árgus, Bárka, Hitel, Könyvtári Figyelő. Munkássága, irodalmi pályafutása 1997-ben jelent meg Viharverten: barátaimnak című első verseskötete a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet támogatásával. A kötetben két ciklus szerepel: Viszszatérés Ithakába és Én a halál rokona vagyok. Pomogáts Béla, a jeles irodalomtörténész, a kötet recenzense ekképpen méltatta a kötetet: „Versek mindenütt teremnek, és ennek örülni kell, minthogy egy ember vagy egy emberi közösség nemcsak azáltal teremti meg otthonát, hogy házat épít, megműveli a földet, műhelyeket és iskolákat alapít, hanem azzal is, hogy verset ír: versekben veszi birtokába az életnek és a világnak azt a darabját, amelyen otthont kell teremtenie. Talán ez a szellemi követelmény is ösztönzi a kisebbségi sorsban élő fiatal magyar költőket arra, hogy számot vessenek mindazzal, amit szülőföldjük ad számukra, ami ezen a szülőföldön otthonos érték és hagyomány.” Göncz László56 a kötet Utószavában arra utalt, hogy Z. Csuka Judit verseiben egyszerre kíván egyetemes és kisebbségi költő lenni, és sikerül is neki verseiben e két szempontot harmonikus egységbe olvasztani. 56 Göncz László: Zágorec-Csuka Judit: Viharverten: versek barátaimnak. Utószó. Lendva, MNMI, 1997., 7. p.. 146
