Zágorec-Csuka Judit: A szlovéniai magyar könyvkiadás-, sajtó- és könyvtártörténet 1945-től 2004-ig (Lendva, 2006)
Bevezető gondolatok egy monográfiához
Bevezető gondolatok egy monográfiához megjelenő gyermeklap (Kelepelő) és az ifjúsági melléklet (Ifi) olvasónevelő törekvéseiről is beszámol. Az 1959 óta évenként megjelenő Naptár a szlovéniai magyar irodalom konstituálódási szakaszában játszott fontos, mai értelemben „folyóiratpótló” szerepet. A nyolcvanas években azonban már egyfajta kritikai igény is megfogalmazódott a könyv alakban való „jelenlét” (Bori I.) és a hiányos infrastruktúra meghaladásának természetes követelményeként. Ezt a hiányt pótolta a Muratáj, mely évi 1-2 számával is nagy szolgálatot tett az irodalmi művek „szelekcionált” megjelentetésének, a tanulmányok és a recenzióírás meghonosodásának. A monográfia szerzője nagyon fontos „vívmánynak” minősíti a Muratáj megjelenését több szempontból is: „Alkotóműhellyé, nélkülözhetetlen fórummá nőtte ki magát, s egyre jobban bizonyítja, hogy a muravidéki magyarság képes a saját anyanyelvén szakmai-tudományos és művészetiirodalmi alkotásokat létrehozni”. A harmadik, a szerző foglalkozásahivatása tekintetében leginkább „szakmába vágó” fejezet a Szlovéniai nemzetiségi (kisebbségi) könyvtárakról szól. A régióban lévő könyvtárak közül a lendvai rendelkezik azokkal a paraméterekkel, amelyek teljeséggel kielégítik a kétnyelvű (kisebbségi) könyvtár kritériumait (magyar szakkáder, magyar adatbázisépítés, feldolgozás stb.). A szerző részletes tájékoztatást nyújt a körzeti könyvtárak könyvállományáról, a cserekapcsolatokról más könyvtárakkal, a könyvtárak felszereltségéről, az információs hálózatra való rácsatlakozásról. A szerteágazó tevékenységek mellett a szakmai továbbképzések és tanulmányutak, valamint a vándorkiállítások és a honismereti munka fontosságát sem felejti el hangsúlyozni a szerző. Ez utóbbi terén a muraszombati Területi és Tanulmányi Könyvtár szlovéniai viszonylatban is az egyik leggazdagabb gyűjteménnyel rendelkező könyvtár. A bibliobusz, a mozgókönyvtár tíz éve szolgálja az őrségi részen az utazni nem tudó idősebb és fiatal lakosság olvasói igényeit. A „mozgatható” magyar könyvek állománya 3750, melyet a határ menti „magyar útvonalon” kínálnak fel az olvasóknak. A bibliobusznak 115 megállója van, 2000-től a határ túloldalára is szállít, a szlovének lakta Rába-vidékre. A millennium évében a mozgókönyvtárnak mintegy 2000, tagsági könyvecskével rendelkező olvasója volt, a kölcsönzések száma meghaladta a 42 ezret. A lendvai könyvtári tevékenység is nagy múltra tekint vissza. Az előtörténeti részben olvasható, hogy már 1871-ben megalakult az Alsólendvai Polgári Olvasó-egylet. A századfordulón Balkányi Ernő nyomdatulajdonos papírkereskedése foglalkozott könyvkölcsönzéssel, a később induló „ingyenes népkönyvtár” siralmas helyzetbe került. Ennek állományát 1919-ben a bevonuló 8
