Zágorec-Csuka Judit: A szlovéniai magyar könyvkiadás-, sajtó- és könyvtártörténet 1945-től 2004-ig (Lendva, 2006)
Bevezető gondolatok egy monográfiához
Bevezető gondolatok egy monográfiához szerb megszálló hadsereg elégette. A könyvtári tevékenység csak 1950- től indult újra. A tízéves periódus áttekintéséből nyomon követhetjük a lendvai városi könyvtár fejlődési fázisait. Az 1960-as 8300 példány a nyolcvanas évek végére 60 ezerre nőtt, ebből 23 ezer volt a magyar könyvek száma. Ebben az időszakban a 2000 könyvtárlátogató évente húszezer könyvet kölcsönzött ki. A könyvtár állománya 2004-re elérte a 120 ezres példányszámot, ebből azonban csak 34 ezer volt a magyar nyelven írott könyv. A 12 falusi fiókkönyvtár állománya összesen nem érte el a 10 ezer példányt. Ehhez járul még az iskolakönyvtárak állománya, amelyek közül komolyabb, a szakmai követelményeknek is eleget tevő könyvtárnak a Maribori Pedagógiai Karon működő Magyar Intézet könyvtára tekinthető. A könyvtárak állományának szemléltetését kördiagramok könnyítik. Nagyon hasznos, a laikusok számára is sok érdekességgel szolgál a könyvtárakjövőjéről szóló fejezet, mely az információs társadalom és a digitalizálás lehetőségeit, az adatbázisnak a kiépítését, illetve a hozzáférhetőség megkönnyítését jelenti az Internet-portál látogatói számára. De, ahogy azt a szerző megállapítja, mindez még „helyi jelenségnek” számít. Történtek ugyan lépések e tekintetben is, azonban az összefogás és egységes koncepció még hiányzik hozzá. Egyetérthetünk azzal a megjegyzéssel is, mely szerint a könyvtár ügyét nem izoláltan, hanem más, hasonló problémákkal küszködő nemzetiségi intézményekkel együtt kell kezelni. A könyv nemcsak a téma iránt érdeklődő szakemberek, hanem választékos, de ugyanakkor lényegre törekvő, az objektivitást és az adatszerűséget előnybe helyező stílusával a laikus olvasó számára is haszonnal forgatható (pl. a könyvtárakról, azok állományáról szóló részben). Ajánlom mindenkinek, aki a szlovéniai magyar kultúra iránt érdeklődik, akár kézikönyvként, amolyan „szabálytalan" lexikonként, mindennapi használatra. A „szabálytalan" jelenünk és múltunk fonákságaira rámutató, figyelemfelhívó tanulmány egy „szabályos” jövő képének megrajzolását is előlegezi, a továbbgondolás igényével. A költő-könyvtáros-irodalomtörténész Zágorec-Csuka Judit könyvét fontos hely illeti meg a rólunk szóló, egyre terebélyesedő tudományos művek között. Nem utolsósorban előremutató, ösztönző példaként szolgálhat a tudomány és a kulturális identitás fejlődése iránt érdeklődő fiatalok körében. Dr. Bence Lajos irodalomtörténész 9
