Zágorec-Csuka Judit: A szlovéniai magyar könyvkiadás-, sajtó- és könyvtártörténet 1945-től 2004-ig (Lendva, 2006)
I. Az írott szó gazdagsága, a szlovéniai magyar könyvkiadás 1945-től 2004-ig - I. 6. A szlovéniai magyar irodalom, tudománytörténet képviselőinek könyvei és tanulmányai
A SZLOVÉNIAI MAGYAR IRODALOM, TUDOMÁNYTÖRTÉNET KÉPVISELŐINEK KÖNYVEI ÉS TANULMÁNYAI a századvégi polgárosodás és az I. világháború következményei olvashatók. A történeti mű függeléke szlovén és német nyelvű rövid áttekintés Lendva történelméről. A szlovén nyelvű összegezést Zver Ilona, a német nyelvűt Benyó Mariann fordította le az eredeti magyar szövegből. Göncz László a kötet bevezetőjében a következőket íra művéről: „E tanulmány semmiképpen sem számít teljes történelmi feldolgozásnak, sem valamennyi már ismert és még vitatott kérdést egységes szakmai szempontok alapján felkaroló műnek. Ennek csak részben lennének meg tárgyi és tartalmi feltételei. Elsősorban arra vállalkoztam, hogy a már megírt ismertetők, tanulmányok és kéziratok, valamint a rendelkezésre álló levéltári és egyéb gyűjteményekben megtalálható forrásanyag alapján »mai szemmel « összegezzem a város történelmének fontosabb jellemzőit, meghatározó vonásait. " 1996-ban jelent meg a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet és a Hazánk Kiadó Kft. közös kiadásában a Lendava, Lendva történeti és művelődéstörténeti kiadvány, amelynek a szerzői Göncz László és Halász Albert voltak, s Lendva rövid történetét tartalmazza az őskortól egészen napjainkig. Göncz László Lendva történetét írta meg. Mint szerző külön hangsúlyt fektetett a szlávok, a szlovének és a magyarok letelepedésére, a Bánfíyak korára, Lendva 18. század utáni időszakára, az Írásbeliség korára Lendván és a századfordulóra. Majd a képzőművészeket mutatta be, valamint azokat a személyiségeket, akik munkásságukkal híressé tették Lendvát, és hírnevükkel gazdagították az itteni kultúrát, mint pl. Dervarics Kálmán, Dobronaki György, Mangin Károly és Pataky Kálmán. A publikáció szaklektorai dr. Bence Lajos, Hozjan Bojan és dr. Vándor László voltak. A kiadványban Lendva közigazgatási, kulturális és tájékoztatási intézményei, valamint idegenforgalmi létesítményei is szerepelnek. Verseivel Göncz László a 90-es években jelentkezett a nyilvánosság előtt. A Hazánk Könyvkiadó Kft. gondozásában jelent meg Életfoszlányok című verseskötete 1997- ben Győrött. A versanyagot három ciklusra osztotta fel a költő: a Nemzetfoszlányok, a Reményfoszlányok, és a Szonettfoszlányok ciklusára. A kötethez dr. Pomogáts Béla, a Magyar írószövetség elnöke írt recenziót. A következőképpen méltatta Göncz László verseit: „Mi magyarok - régóta mondogatjuk ezt - a költészet népe vagyunk, hiszen a nemzet és az ország szinte minden tapasztalatát és vágyát, gondját és reményét mindig versek szólaltatták meg. Költői szóval válaszolt egyéni és közösségi sorsának kihívásaira a főúr és a paraszt, a pap és a katona, a magyar história minden bokrában termettek versek, és igen sokszor éltünk meg olyan korszakokat, midőn egyedül versben lehetett kimondani mindazt, ami fáj. Nincs tehát abban semmi különleges, hogy egy kisebbségi sorsban élő magyar közösség egyik szellemi és politikai vezetője verset ír.” Göncz László számos közéleti szerepvállalás, nemzeti105
