Zágorec-Csuka Judit: A szlovéniai magyar könyvkiadás-, sajtó- és könyvtártörténet 1945-től 2004-ig (Lendva, 2006)

I. Az írott szó gazdagsága, a szlovéniai magyar könyvkiadás 1945-től 2004-ig - I. 6. A szlovéniai magyar irodalom, tudománytörténet képviselőinek könyvei és tanulmányai

ségtudományi írás után tehát költőként Is bemutatkozott. Emberi sorsa, munkája, igyekezete, küzdelmei szorosan összeforrtak az egyik legkisebb határon túli magyar közösség sorsával, történelmével, a megmaradásért folytatott köznapi küzdelmeivel. Pomogáts Béla szavaival élve: „Egy emberi közösségnek, amelynek írói vannak - leg­alább is a magyar múlt ez tanúsítja - van esélye arra, hogy megmarad.” A Szlovén Köztársaság Művelődési Minisztériuma és a Hodos-Salovci község Ma­gyar Nemzeti Önigazgatási Közösség támogatásával jelent meg Göncz László és dr. Nagy Zoltán közös kötete Őrségi végeken - Na robovih Őrséga - címmel. A kötet­ben Göncz Az Őrségi végeken, a Szervezettség, az Önkormányzatok, a Néhány de­mográfiai jellemző, a Művelődés, oktatás, vallás, egyesületi és sport- tevékenység fejezteket írta. A kötet bevezetőjében így mutatja be az Őrséget: ,Az Őrség sajátos néprajzi-földrajzi tájegység szelíd lankáival, erdőkkel dúsan borított vidékeivel, vad­regényes zugaival, jókedvű, ízes magyar nyelvet beszélő lakóival. A történelmi Őrség az egykori Vas vármegye déli-délnyugati térségében terült el, manapság azonban (1920 után) a tájegység legnyugatibb települései Szlovéniához tartoznak.” A tájé­koztató jellegű kiadvány Domonkosfa (Bükalja), Domafölde (közigazgatásilag ma Kapornakhoz tartozik), Hodos és Kapornak településekkel, azok múltjával és je­lenével foglalkozik, azonban értelemszerűen tárgyalja az Őrség egészére vonatko­zó néprajzi, történelmi, szociográfiai, vallási és egyéb jellemzőket is, hiszen azok ismerete nélkül számos tekintetben értelmetlenné válna az emlitett néhány falu bemutatása. Göncz László a 80-as évek elejétől rendszeresen publikált mint tanulmányíró a Naptár és a Muratáj hasábjain. Főleg a nemzetiségi politika és a kultúra területéről írt tanulmányokat, melyekben általában a muravidéki magyarok és a nemzetiségi politika aktuális kérdéseivel foglalkozott. De számos alkalommal szólt a magyar nyelv helyzetéről a Muravidéken, a muravidéki magyarok magyarságtudatáról, a folklórhagyományokról, a peremvidékiségről, a kulturális és történelmi értékekről, a kultúrák párbeszédéről vagy a muravidéki magyarság szervezettségéről is. 2001-ben jelent meg A muravidéki magyarság 1918-1941 című monográfiája Lend­­ván, amely egyben a doktori disszertációja is volt. Szarka László recenzens szerint: „Ez a könyv azoknak a néprajzi, irodalom- és helytörténeti monográfiáknak a sorá­ba tartozik, amelyek - a közösségi önismeret és helyzettudat erősítésén túl - az egye­temes magyar történelem fehér foltjainak felszámolásával az egész nemzet történe­ti közgondolkodását és az egyre sokszínűbb magyar-szlovén kapcsolatrendszer biz­tos alapokra állítását, a tudatlanságból táplálkozó előítéletek eloszlását egyaránt jól szolgálják.” 39 39 Szarka László: Göncz László: A muravidéki magyarság 1918-1941. Lendva, MNMI, 2001. Előszó Göncz László monográfiájához, 7. p. A SZLOVÉNIAI MAGYAR IRODALOM, TUDOMÁNYTÖRTÉNET KÉPVISELŐINEK KÖNYVEI ÉS TANULMÁNYAI 106

Next

/
Oldalképek
Tartalom