Zágorec-Csuka Judit: A szlovéniai magyar könyvkiadás-, sajtó- és könyvtártörténet 1945-től 2004-ig (Lendva, 2006)
I. Az írott szó gazdagsága, a szlovéniai magyar könyvkiadás 1945-től 2004-ig - I. 6. A szlovéniai magyar irodalom, tudománytörténet képviselőinek könyvei és tanulmányai
A SZLOVÉNIAI MAGYAR IRODALOM, TUDOMÁNYTÖRTÉNET KÉPVISELŐINEK KÖNYVEI ÉS TANULMÁNYAI Dr. GÖNCZ László (Muraszombat, Murska Sobota, 1960 - ), költő, történész, kisebbségkutató. A Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet igazgatója. (-> L. még a 211. oldalon!) 1960-ban született Muraszombatban. Az általános iskolát és a közgazdasági szakközépiskolát Lendván végezte. A szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola történelemművelődésszervező szakán diplomázott 1989-ben. 1996-ban Pécsett a Janus Pannonius Tudományegyetemen történelemből szerez oklevelet, majd 2001-ben PhD-fokozatot nyert történelemből. 1980 és 86 között szakmunkás az INA Nafta Vállalatnál, 1986-89 között művelődésszervező a Magyar Nemzetiségi Oktatási-Művelődési Érdekközösségben, 1989 és 1993 között a Muravidéki Magyar Nemzetiségi Közösség titkára, 1994-ben a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet igazgatója. Doktori disszertációjának címe: A muravidéki magyarság története 1941 -1918. Munkássága, irodalmi tevékenysége 1996-ban jelent meg a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet gondozásában Fejezetek Leadva történetéből 1920-ig című történeti műve, amelynek dr. Vándor László, dr. Kerecsényi Edit és dr. Majdán János voltak a szaklektorai. A történeti művet a szerző öt nagyobb fejezetre osztotta fel. Az első fejezetben az őskort írta le. Ehhez a fejezethez tartoznak még a Lendva és vidéke a kőkorszakban és rézkorban, valamint a Bronzkorszak (Oloris és a Gáborkert) című alfejezetek is. A második fejezetben a római korszakról írt. Ennél a témakörnél a korszakra vonatkozó források rövid ismertetése és a római kori település elhelyezése és bemutatása volt meghatározó. A harmadik fejezetben Lendvát a népvándorlások időszakától 1192-ig mutatta be. Részletesen leírta a legendák korát, a szlávok és az avarok történetét, a karoling időszakot és a kereszténység terjedését az avar-szláv együttélést a szláv birodalomban, a kereszténység kezdeteit a Lendva-vidéken, az annak következményeivel kapcsolatos véleményeket, feltételezéseket és az egyházszervezetet A negyedik fejezet a Bánfíyak korát tartalmazza. Ez a fejezet is több alfejezetre oszlik: a Haholdoktól a Bánffyakig, mikor a település középkori várossá fejlődik: Lendva a 16. századtól 1644-ig; a Bánffy család birtokviszonyai, tisztségei, házasságai: Lendvának a régió művelődési centrumává fejlődése és a török veszély. A kötet ötödik fejezetének a címe: Lendva a 17. századtól a trianoni békéig. Alfejezetei: A város urai; A kisipar helyzete és néhány egyházi vonatkozású anyag; A 18. századi Kárpát-medencei népességvándorlás feltételezett jellemzői a Lendva-vidéken és a 19. század elejének rövid bemutatása. A kötet végén az 1848-49. évi főbb események a Lendva-vidéken, 104
