Zágorec-Csuka Judit: A szlovéniai magyar könyvkiadás-, sajtó- és könyvtártörténet 1945-től 2004-ig (Lendva, 2006)
I. Az írott szó gazdagsága, a szlovéniai magyar könyvkiadás 1945-től 2004-ig - I. 6. A szlovéniai magyar irodalom, tudománytörténet képviselőinek könyvei és tanulmányai
A SZLOVÉNIAI MAGYAR IRODALOM, TUDOMÁNYTÖRTÉNET KÉPVISELŐINEK KÖNYVEI ÉS TANULMÁNYAI Munkássága, irodalmi tevékenysége 1982-ben adta ki Postagalamb címmel első esszékötetét a Pomurska založba gondozásában. Varga József írt hozzá utószót: „Mint festményeiben, úgy prózájában is a muravidéki táj motívumgazdagsága van jelen. Belőle és vele él, hűséggel, saját vallomása szerint is. ” „Páratlanul szép Lendva lankáinak tavaszi élniakarása, a nyár izzó hevétől szunynyadó dombok tunyasága, az ősz színeitől méltóságossá vált varázsa, a téli táj fehéren csillogó szüzessége. Ködben, esőben, hajnalpírban, alkonyaiban - Lendva mindig szép” - vallotta Gábor Zoltán szülővárosáról. E kötetében a festőművész megdöbbentő hűséggel rajzol meg emberi sorsokat, költői életdarabokat, kortársművészeket és közöl egyéni meglátásokat. Nyelve gazdag, fordulatokban változatos, stílusa elragadó, mondatfűzései mintázottan jól szövöttek. Mindenre kiterjedő figyelmének lágy hangja őszinte, sokszor simogat vagy keményen pöröl, de sohasem öl, csak fölemel, buzdít, új tükröztetésre serkent.36 Az esszékötetet, amelyben 14 levelet-képzőművészeti képeslapot küldött Lendvára, Gálics István lendvai grafikusművésznek, kedves barátjának ajánlotta. A „képeslapok”, esszék közös vonása, hogy mindegyik a művészetről való gondolkodás jegyében született. 1990-ben jelent meg Ápisz nyomán című írástörténeti tanulmánykötete a Lendvai Magyar Nemzetiségi Közösség támogatásával. A kötet az írás kialakulásáról, annak fejlődéséről és a régi írások megfejtésének sajátos megközelítéséről szól az őskőkorszaktól egészen a görögökig, a képírástól a betűírásig, illetve a hangjelölő írásig. Dr. Molnár Zoltán nyelvész 1991-ben a Muratáj 90/2. számában írt recenziót róla, s ebben a szerzőt nemcsak képzőművészként, hanem művészeti szakíróként is értékeli. Gábor Zoltán alkotó módon ötvözte olvasmányélményeit saját vizsgálataival, kiegészítve egyedi látásmódját a művész szemléletmódjával, egyéni élmények közvetítésével. Korrekt tájékoztatást ad az írásmódszerek fejlődéséről az őskorszaktól a görög időszakig tartó alakulásáról. A történeti fejtegetést illusztrációk, táblázatok teszik még áttekinthetőbbé. Mind az egyszerű érdeklődő, mind a további tudományos vizsgálatok számára is haszonnal járhat Gábor Zoltán tanulmánya Állapította meg a recenzens. A tanulmány lényegi anyaga öt fejezetre oszlik az írásfejlődést nyomon követő időbeli és térbeli rendszerekben: Varázslás, A kínai fal árnyékában, Mezopotámia, Ápisz hona és Föniciától Attikáig. Ez a mű 1991-ben horvát nyelven jelent meg Tragom Apisa (Ápisz nyomán), majd 1993-ban Ljubljanában Po sledi Apisa címmel Milojka Žalig Huzjan szlovén fordításában. 36 Varga József: Gábor Zoltán: Postagalamb. Murska Sobota. Pomurska založba. 1982. Fülszöveg. 101
