Göncz László: Felszabadulás vagy megszállás? A Mura mente 1941 - 1945 (Lendva, 2006)
III. Néhány terület fontosabb eseményeinek bemutatása - III. 1. A visszacsatolt Mura mente Zala és Vas megyék törvényhatósági testületéinek ülésein
Pált, aki alsólendvai születésű volt és a törvényhozó testületben az Alsólendvai járást képviselte.292 Az említett törvény értelmében, a Zala megyéhez visszakerült járásokra vonatkozóan - a belügyminiszter rendeletéi alapján - a megyei törvényhatósági testületnek újjá kellett alkotni a vármegye szervezési szabályrendeletét. A már említett 1942. február 12-i ülés keretében fogadták el a szabályrendeletet (a jegyzőkönyvbe 3193-as jelzéssel iktatták be), amely kitért a közigazgatási járások, a járási székhelyek, a tiszti, segéd-, kezelő- és szolgaszemélyzet létszámának, szervezetének és hatáskörének a megállapítására. A Mura menti terület vonatkozásában fontos határozatnak számít, hogy - egyedi jelleggel a megyében - az Alsólendvai járás keretében (amint arra már a korábbi fejezetekben is történt utalás) létrehozták a belatinci szolgabírói kirendeltséget. A belatinci szolgabírói kirendeltség szervezettségéről és hatásköréről a szabályrendeletben külön cikkely rendelkezett. Ennek értelmében a belatinci szolgabírói kirendeltség élén a szolgabíró, azaz a kirendeltség vezetője állt. Ő a vármegye címerét magába foglaló körpecsétet volt köteles használni a következő felirattal: „Zalavármegye alsólendvai járás szolgabírói kirendeltsége Belatinc”. A hivatalban rajta kívül egy vármegyei tisztviselő vagy díjnok és egy hivatalszolga tevékenykedhetett, akiket a vármegyei tisztviselők és alkalmazottak meghatározott keretéből kellett kijelölni. A belatinci szolgabírói kirendeltség vezetője önállóan járhatott el a kirendeltség területén az illetékessége és hatásköre alá tartozó kihágási ügyekben, valamint azokban a konkrét kérdésekben, amelyekre vonatkozóan a vármegye alispánjától vagy az alsólendvai járási főszolgabírótól megbízást kapott. Minden további ügyben a járás főszolgabírójának utasítása szerint volt köteles eljárni. A belatinci szolgabírói kirendeltséggel kapcsolatosan megemlíthetjük, hogy közvetlenül az első világháború után, a Muravidékre is jellemző autonómia-törekvések időszakában, már javaslat született egy belatinci járás létrehozásról, amely a korabeli Alsólendvai járás szlovénok lakta területére terjedt volna ki. Az elképzelés akkor meghiúsult (az események alapvetően más irányt vettek), azonban az 1942 februárjában elfogadott közgyűlési határozat a bő két évtizeddel korábbi elképzelésekkel mutat hasonlóságot. Megemlíthetjük azt is, hogy a már többször idézett megyei közgyűlésen dr. Thassy Kristóf és Pehm József olyan indítvánnyal rukkoltak elő, hogy a Muraközben szolgálatot teljesítő tisztviselőket arra kötelezzék, hogy az 1942. év végéig a „Muraköz nyelvét”, tehát a horvát nyelvet sajátítsák el, valamint ennek 292) ZML - Zala vármegye törvényhatósági közgyűlése 1942. február 12-i ülésének jegyzőkönyve (677) 178
