Göncz László: Felszabadulás vagy megszállás? A Mura mente 1941 - 1945 (Lendva, 2006)

I. Bevezető

Jelentős mértékben mást tapasztalunk, ha a Mura mentén élő szlovén származású lakosság viszonyulását vesszük alapul. A két „jugoszláv” évtized során - egykori erőteljes hungarusz-tudata ellenére - a mintegy 70-75 ezer főt számláló szlovén lakosság valamennyire megbarátkozott a délszláv egyesülés és együttélés tényével, ezért a vidék visszacsatolását Magyarországhoz tartózkodva fogadta. Az őshonos szlovén lakosság jelentős részének hozzáállása aligha minősíthető ellenszenvesnek a visszacsatolási eseményeket illetően, valamint annak megítélése szempontjából, azonban arról sem beszélhetünk, hogy a Magyarországhoz történő visszakerülésnek különösebben örültek volna. A megállapítás azonban nem vonatkozik a két világháború közötti évtizedek során a Muravidékre költözött vagy betelepített hivatalnokrétegre és egyéb lakosságra, valamint a már szlovéniai iskolákban tanult szűk muravidéki értelmiségi rétegre, akik magyar megszállásként élték meg az 1941-ben bekövetkezett eseményeket. Muravidék nem magyar nemzetiségű lakosságának többségére vonatkoztatva összességében megállapítható, hogy nem felszabadulásként élte meg 1941 tavaszát.

A Murán túli Stájer-vidéken - ezt az ún. szlovén népfelszabadító mozgalom is a későbbiek során hangoztatotta és képviselte - a német megszállással azonos negatív eseménynek értékelték a történelmi Vas és Zala vármegyék korábban elcsatolt részeinek visszacsatolását Magyarországhoz.

A címben szereplő fogalmak értelmezése tekintetében attól függ a Muravidék 1941-1945 közötti időszakának a megítélése, hogy az elemző az említett „magatartásformák” közül melyik szempontot tartja mérvadónak, illetve milyen célnak vagy elvárásnak kíván értékelésével megfelelni.

Az a módszer, illetve hozzáállás, ami az egypártrendszer időszakában jellemezte az említett korszak történelmi megítélését, és amelynek következményeként az egész térség társadalmára kiterjedő, leginkább torz sztereotípiák a 20. század végéig meghatározták több generáció történelmi tudatát és értékrendjét, ma már aligha követhető. Fontos előrelépés, hogy - a még ma is létező hiányosságok és hibák ellenére - egyre kisebb mértékben van jelen az egykori szemléletmód a tudományos kutatómunkában és az ismeretterjesztésben.

E tanulmány sem hivatott teljes képet adni a Mura menti terület helyzetéről a II. világháború időszakában (bizonyos szintig beleértve a ma Horvátországhoz tartozó Muraközt is), azonban a tájegység fontosabb jellemzőiről, valamint azokról a jelenségekről és történésekről, amelyek a szélesebb régióba való betagolódás állapotát, valamint az arra vonatkozó törekvéseket részben megvilágítják, szeretne e munka számot adni.

6