Göncz László: Felszabadulás vagy megszállás? A Mura mente 1941 - 1945 (Lendva, 2006)
I. Bevezető
Mindenekelőtt fontosnak tartottam, hogy „mindkét oldal", tehát a szlovén és a magyar szempontok, valamint történelemszemlélet látóköréből megvilágítsak bizonyos kérdéseket. A kötetben hangsúlyosan vannak jelen politikatörténeti, vallási, oktatási, szociális, egyéb társadalmi és hadtörténeti szempontok. A Mura mentén élő lakosság számára lélektani vonatkozásban is fontos visszacsatolásnak főleg az első hónapjairól áll rendelkezésre viszonylag sok forrás. És természetesen politikatörténeti, valamint egyéb társadalomkutatási szempontból is éppen az impériumváltás ténye jelentett mély formai és tartalmi változásokat. A későbbi időszak egyre tragikusabb állapotát és nyomasztó hangulatát alapvetően meghatározta a II. világháború elhúzódása, az általános gazdasági, politikai és társadalmi válság, majd - magyar szempontból - a teljes összeomlás bekövetkezése. A II. világháború tanulmányozását - néhány fontos, bár túlnyomórészt az egypártrendszer időszakában napvilágot látott szakkönyv és forrásgyűjtemény mellett - elsősorban eredeti levéltári forrásokra és a korabeli sajtó tanulmányozására alapoztam, valamint több interjúalany rendkívül fontos, bizonyos kérdések esetében szinte nélkülözhetetlen visszaemlékezésére. Külön meg kell említeni a Muraszombat és Vidéke hetilap alapos, szinte teljes körű feldolgozását, ami - a sajtótermék magyarcentrikus jellege ellenére - a tárgyalt korszak rendkívül fontos, kutatási szempontból mellőzhetetlen forrása. A munka során nagy segítségemre voltak a vasi és a zalai megyei levéltárak, a szombathelyi Püspöki Levéltár, a Magyar Országos Levéltár, a budapesti Hadtörténeti Intézet és Levéltár, a Maribori Területi Levéltár, a Muraszombati Területi és Tanulmányi Könyvtár, a Muraszombati Területi Múzeum, a lendvai Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet szakemberei és munkatársai, valamint néhány további Zala és Vas megyei közgyűjtemény és több magánszemély. Minden említett intézetnek, illetve azok munkatársainak, valamint a könyv szerkesztésénél közreműködő szakembereknek és magánszemélyeknek hálásan köszönöm a segítségét! A tanulmánykötetben - amint már történt erre utalás - nem törekedtem teljességre, csupán a korszakra vonatkozó, eddig ismert és feltárt információk részbeni összegzésére, magyarázatára, és mindenekelőtt azok kiegészítésére. A Muravidéken eddig ismert és terjesztett információk mellett a „másik fél” szempontjait is fontosnak tartottam közzétenni, és ez alatt főleg a magyar közösség korabeli viszonyulását, illetve annak feltárását kell érteni. Ez nem azt jelenti, hogy a II. világháborút kiváltó és azt meghatározó tragikus jelenségek súlyát - mint például a Hitler nevével fémjelzett német nemzetiszocialista „eszmerendszer” és genocídium, valamint magyar vo-7
