Göncz László: Felszabadulás vagy megszállás? A Mura mente 1941 - 1945 (Lendva, 2006)

II. Az események kronológiája - II. 7. Zala megye Törvényhatósági Bizottságának küzdelme a Muraközért

Mielőtt folytatjuk a Muraköz visszacsatolására vonatkozó rövid ismertetést, utalunk a tájegység szempontjából fontos állami és nemzetközi álláspontokra, eseményekre. Az ún. délvidéki kérdés kiváló kutatója, A. Sajti Enikő egyik összegző munkájában említi, hogy mielőtt a német csapatok a Muraközt átadták volna a magyar hatóságnak, a magyar kormány Bárdossy miniszterelnök vezetésével rendkívüli ülés keretében elemezte 1941. április 13-án a kérdést. Kvaternik Slavko, az újonnan létrehozott horvát állam ideiglenes államfője ugyanis arra kérte a magyar állami vezetést, hogy a Muraközt ne szálljak meg. A horvát igény megfogalmazásakor a horvátok maguk mögött érezhették Olaszország támogatását. A német álláspont az olasszal nem egyezett teljességében, ezért a kérdés rendezése szempontjából fontos volt a Jugoszlávia felosztását rögzítő április 24-ei bécsi német-olasz megállapodás. Az említett dokumentum egyrészt táplálta a magyar kormány területi illúzióit, ténylegesen azonban komoly csalódást keltett Budapesten. A megállapodásból ugyan kiderült, hogy a horvát-magyar határ a Dráva folyó lesz, így a Muraköz is Magyarországhoz fog tartozni, azonban a Muraköz és a Muravidék esetében kétoldalú egyezmények megkötésére kötelezték Magyarországot Németországgal és Horvátországgal. A megállapodás említett rendelkezésével a konkrét határvonal megállapítását a kétoldalú tárgyalások hatáskörébe utalták. Közben ugyan a németek a Muraközt átadták a magyar katonai hatóságnak, azonban az üggyel kapcsolatosan továbbra is akadt bizonytalanság.72

A vidék hovatartozása kérdésében 1941. május 28-án kezdődtek tárgyalások a magyar és a horvát fél között, de a vitás kérdésekben nem tudtak megegyezni. A Zágrábban zajló tárgyaláson a horvát kormány csupán határ-megállapításokról kívánt tárgyalni, ezért a magyar tárgyalódelegáció május 31-én visszatért Budapestre. A magyar kormány fenntartotta korábbi igényeit, azonban a sikertelen tárgyalások után kijelentette, hogy várja a horvát kormány újabb javaslatát. A minisztertanács ezzel egyidejűleg egyetértett Bárdossy indítványával, miszerint július 1-jén bevezetik a katonai közigazgatást a Muraközben.73

A források bizonyítják, hogy erőteljes propaganda folyt annak érdekében, hogy a nyolcszáz éves történelmi kötődésre hivatkozva a túlnyomórészt horvátok lakta

72) A. Sajti Enikő: Impériumváltások, revízió és kisebbség - Magyarok a Délvidéken 1918-1947. Napvilág Kiadó, Budapest 2004. 157-160. p.

73) A vezérkar főnökének 30. számú bizalmas katonai közigazgatási parancsa a katonai közigazgatás bevezetéséről a Muraköz magyar csapatok által megszállt részében. In. H-M részvétele, 127-130. p. Megjelölt forrás: HL VKF. 1941.30. sz. bizalmas katonai közigazgatási parancs.

60