Göncz László: Felszabadulás vagy megszállás? A Mura mente 1941 - 1945 (Lendva, 2006)
III. Néhány terület fontosabb eseményeinek bemutatása - III. 6. A Mura mente gazdasági és kereskedelmi helyzetére utaló néhány adat
helyzetet döntően befolyásolta. Az elemző szerint - az elmondottakkal összefüggésben - annak ellenére, hogy a vidék túlnépesedése azt megkívánta volna, az iparosodási folyamat nem tartott lépést a népesség fejlődésével. Mivel a két világháború közötti időszakban a népszaporulat „feleslegét” képező réteg nem tudott megélni a Muravidéken, kénytelen volt idegenben munkát vállalni. A szűkebb szülőföldön kívüli munkavállalásra pedig megvolt a lehetőség, hiszen a szlovén régióban fejlett ipari területek kerültek a délszláv államhoz, amelyek vonzották a munka iránt vágyódókat. Ugyanakkor a Mura mente mezőgazdasági viszonyai rosszabbak voltak a „csonka-magyarországinál”. Udvardi szerint a jugoszláv politikának sokkal előnyösebb volt az, hogy a Mura mentén élő őshonos szlovénokat elvigye a szülőföldről és idegenben teljesen szétszórva nyerje meg őket céljainak, mint hogy a vidék mezőgazdasági fejlesztésének, jövedelmezésének fokozásán munkálkodott volna. A helyzet elemzésében Udvardi Lakos János azt is hangsúlyozta, hogy a Muravidék gazdasági állapota a délszláv éra 22 esztendeje alatt lényegesen nem változott, a lakosság életszínvonala nem fejlődött. Utalt arra is, hogy Muraszombat viszonylag intenzív fejlődése megtévesztő lehet, hiszen a városban tapasztalt fejlődési és gazdasági jellemzők a szélesebb földrajzi vidékre nem általánosíthatók. Azonban az említett város fejlődési üteme is - Udvardi szubjektív véleménye szerint - csak bizonyos szektorokban volt tapasztalható. írásában a kereskedelmi testület titkára 1942 decemberében azt állította, hogy ha 1919-ben a megszállás nem következik be, Muraszombat akkoriban egy legalább 20 ezer lakosú, teljesen modern város lett volna, jelentős ipari üzemekkel. Véleménye szerint Muraszombat - magyarországi szemszögből nézve - a nyugati határszélen alkalmas volt arra, hogy egy jelentős ipari centrummá váljon.515 Czvetics János muraszombati fehérneműgyáros vásárolta meg az Első Muraközi Szövődé Részvénytársaság részvénytöbbségét. A gyárban 1943 márciusában mintegy 500 munkás dolgozott, ami mindenképpen Czvetics jelentős gazdasági erejéről tanúskodik.516 A Mura mente szempontjából ugyancsak fontos gazdasági vonatkozású adatokat ismerhetünk meg a Muraszombati Járási Ipartestület közgyűlésén elhangzott jegyzői jelentésből. A beszámoló szerint az 1942. év végén az ipartestületnek 807 tagja volt. A tagoknál ugyanabban az esztendőben 318 segéd és 302 tanonc volt alkalmazásban. Az említett évben 53 új iparos kapott iparengedélyt.517 515) MéV, 1942. december 25., 7. p. 516) MéV, 1943. március 26-án, XXXVII. évf., 13. szám, 3. p. 517) MéV, 1943. április 2-án, XXXVII. évf., 14. szám, 1. p. 267
