Göncz László: Felszabadulás vagy megszállás? A Mura mente 1941 - 1945 (Lendva, 2006)

III. Néhány terület fontosabb eseményeinek bemutatása - III. 5. A közösségi élet eseményei, fontosabb jellemzői 1941 után

let-alapító rendezvényre - amely a neves alsólendvai Korona Szállóban volt - a zalaegerszegi MOVE elnökségének teljes tagsága leutazott. Az alsólendvai MOVE tisztikarát - a már említett Monostori Tibor elnök mellett - a következő személyek alkották: Apáti József dr. és Toplak István társelnökök, Küronya Jenő és Lelkes József alelnökök, Sztankó István ügyvezető elnök, Tivadar István főtitkár, Tavaszi Béla titkár és Lebár József pénztáros. Az egyesület választmánya 25 tagból állt. A MOVE vezetői az alakuló ülésen hangsúlyozták a szervezet fontos szerepét, „amelynek működése olyan eszményeken nyugszik, mint a vallás, a haza, a család és az ezek érdekében működő, önzetlenül kötelességet tejesítő, nemes bajtársi szellem.”477

Alsólendva képviselő-testülete 1942. szeptember 23-án 800 pengő támogatást szavazott meg a város központjában felállított országzászló költségeinek a fedezésére. Az említett ülésen a képviselő-testület szociális jellegű támogatások ügyében is határozott. Özvegy Horváth Lajosné volt alsólendvai óvónő részére havi 66,60 pengő ellátási díjat szavazott meg, míg Horváth Sándor és Látrányi Antal iparostanonc-iskolai tanárok részére - mivel hat hetet családjuktól távol töltöttek egy szakmai tanfolyamon - 100-100 pengő támogatást hagytak jóvá. A városi képviselőtestület a Szentháromság-kápolna felújítását 500 pengő értékben támogatta. Az említett év (1942) őszén a környékbeli szlovénok lakta településeken is hasznos, illetve sajátos döntések születtek az illetékes helyi testületek részéről. A murabeszterceiek például arról határoztak, hogy a faluból Cserencsócra naponta egyszer gyalogközlekedő postajáratot szerveznek, akinek éves bérét 300 pengőben állapították meg. Az adorjánfalviak (Odranci) a Horthy Miklós Repülőalap részére szavaztak meg jelképes összeget, míg a muramelenceiek a községi szegények ruházatára 360 pengőt előirányoztak az 1943-as évi községi költségvetésben. A hársligetiek is nemes cél mellett foglaltak állást, amikor a községi iskola melléképületének a megjavítására az 1943-as évi költségvetésben 3.515 pengő támogatást terveztek.478

A háborús helyzet miatt különböző területeken jelentkeztek nehézségek. A muraszombatiak 1942 őszén a textiláruk árának gyors növekedése miatt emeltek szót. A Muraszombati járás területén vélhetően az országos, illetve a Vas megyei átlagot is jelentősen meghaladta az árnövekedés aránya, ami azért is váltotta ki az érintettek elégedetlenségét, mert 1941-ben a minőségi áruval ellátott teli raktárak sem verték fel a vásárlási árakat, bő egy esztendővel később azonban valóságos

477) ZmÚ, 1942. július 20. 2. p.

478) ZML - Zala vármegye törvényhatósági kisgyűlésének 1943. január 13-i jegyzőkönyve (691)

256