Göncz László: Felszabadulás vagy megszállás? A Mura mente 1941 - 1945 (Lendva, 2006)
III. Néhány terület fontosabb eseményeinek bemutatása - III. 5. A közösségi élet eseményei, fontosabb jellemzői 1941 után
árrobbanásra került sor. A közvélemény az előállt helyzet miatt állami ellenőrzést követelt, hangsúlyozva, hogy a háborús körülmények miatt „nehogy a nemzet harcán egyesek meggazdagodjanak”.479 Alsólendva képviselő-testülete 1942. november 24-i ülésén elhatározta, hogy a községi bika- és kanistálló, valamint a pásztorház felépítésére a Földművelésügyi Minisztériumtól 30.000 pengő segélyt kér, viszont a telekről és egyéb építkezési költségekről maga a nagyközség gondoskodik.480 Amint fentebb már utaltunk rá, az Alsólendva feletti dombok egyikén található Szentháromság-kápolna nagyobb felújításra szorult, amit a város önerőből nem volt képes megoldani. Ezért Zala vármegye törvényhatósági közgyűlése 1942. február 11-i ülésén e célra segélyként 5.000 pengőt szavazott meg. A döntés indoklásában - egyebek mellett - az áll, hogy a hitközség rendkívül szegény volt, a kápolnát viszont a jugoszláv érában nagyon elhanyagolták. Az épület felújítását azért is támogatják, mert „a megszállás keserves évei alatt ez volt a környékbeli magyar lakosság egyik leglátogatottabb zarándokhelye.”481 Alsólendva nagyközség képviselő-testülete 1943. január 22-i határozatában kimondta, hogy a feloszlatott (korábban a jugoszlávok által létrehozott) Szokol Egyesület tulajdonát - amelyet a vallás- és közoktatásügyi miniszter a községnek adományozott - községi tulajdonba veszi. A leltározott ingóságokat a leventemozgalom céljaira kívánták hasznosítani.482 A jugoszláv időszakból a Muraszombati járásban maradt hatósági bábákat, Valencsák Henriknét és Osszet Antalnét a főszolgabíró 1942. december 31-i hatállyal felmentette, és helyükbe Pais Klárát, Pálfiszeg községi lakost nevezte ki.483 Dobronakon 1943 januárjában nagy sikerrel rendezték meg a Földművelésügyi Minisztérium által tartott háztartási és gazdasági tanfolyamot, amelynek részvevői a miniszter által megbízott bizottság előtt (Thurza Antalné elnökölt) kiváló eredménnyel vizsgáztak.484 1943. január 11-én ünnepelték Muraszombatban az 1919 januárjában lezajlott ún. muraszombati csata évfordulóját. A szónokok egyrészt azt hangsúlyozták, hogy a muraszombatiak hősies ellenállással a magyar államhoz való kötődésről tettek 479) MéV, 1942. oki. 16.; 42. sí, 3. p. 480) ZML - Zala vármegye törvényhalósági kisgyűlésének 1943. február 10-i jegyzőkönyve (692) 481) ZML - Zala vármegye törvényhatósági közgyűlésének 1943. február 11-i jegyzőkönyve (693) 482) ZML - Zala vármegye törvényhatósági kisgyűlésének 1943. március 10-i jegyzőkönyve (694) 483) MéV, 1943. január 8-án, XXXVII. évf., 2. szám, 3. p. 484) MéV, 1943. január 8-án, XXXVII. évf., 2. szám, 3. p. 257
