Göncz László: Felszabadulás vagy megszállás? A Mura mente 1941 - 1945 (Lendva, 2006)
III. Néhány terület fontosabb eseményeinek bemutatása - III. 3. Vallási élet
A Galambos-féle levél után két hét héttel Jerič Ivan által a szombathelyi megyéspüspöknek írott levélben az előbbi beszámoló számos jelentése megerősítést nyer, azonban több - a korszak egyháztörténete szempontjából - rendkívül fontos információ kiderül. Jerič bevezetőjében mentegetőzik, hogy a püspöki helynökké történő kinevezés Kovács Sándor megyéspüspök részéről talán nem őt illette volna meg, hanem Fickó urat, mivel a határhoz közelebb volt és idősebb is volt nála. De ha már így történt, Jerič szerint abban amúgy is hamarosan változás lesz (és átszáll Fickóra), mert ő akkor úgy ítélte meg a helyzetet, hogy hamarosan el fogja veszíteni szabadságát. A Galambos plébános levelében említett változásokat a plébániák esetében - amint az az utóbbi levélből kiderül - már Jerič hagyta jóvá. A már említettek mellett a következő személyi változásokról számolt be a püspöki helynök főpásztorának: „Muraszombatra Gutman József és Varga Lajos kaptak kápláni kinevezést. Csendlakra már dr. Harangozó úr Gregor Jánost nevezte ki adminisztrátornak. Belatincra került... káplánnak Elijás újmisés pap. Cserföldre Flegár Alajos kapott kápláni kinevezést. Murarévi önálló lelkészt, Szukics Istvánt a bíróság ötévi polgári jogok elvesztésére ítélte el. Mivel ennek folytán csak csendes misét mondhat és semmi egyéb funkciót nem végezhet, elment szüleihez és helyébe Berdén József került... Káplánoknak Alsólendvára Türha István és Pücko Iván kaptak kinevezést... Hozzám Bántornyára kerültek káplánnak Erjavec János és Szmej Jožef. Legtöbb bajom volt Lendvavásárhellyel. Egymás után kaptak adminisztrátori kinevezést: ifj. Varga István, Varga Lajos, Gutman József. Valamennyien a kinevezésüket visszautasították. Akkor a 477 kanon ellenére Holzedl Antal urat kineveztem és utólag szándékoztam kérni speciale mandátumot. De, mivel ő is vonakodott odamenni, Palinán maradt. A végén Camplin Iván az adminisztratúrát elfogadta és most buzgón dolgozik lelkipásztorkodásban és a plébániaház javításon. Azokat a papokat, akik a Muravidéken nem kaphattak elhelyezést, a marburgi hercegpüspök úr egyházmegyéjében elhelyezte, hiszen nagy ott a paphiány.” A vallásgyakorlás nyelvével, valamint a hittannal kapcsolatosan ugyancsak értékes információkat ismerünk meg Jerič leveléből. A jelentésből kiderül, hogy a szertartási könyv használata körül a hatalomváltás óta lényeges változás történt, hiszen a polgári hatóság követelte, hogy a muravidéki papság - az 1941 előtti állapotoknak megfelelően - a szlovén szertartási könyvet használja, amire Róma adott privilégiumot. Ennek a követelésnek Jerič szerint engedni kellett. A két magyar plébániában (az alsólendvaiban és a dobronakiban) pedig még mindig a latin szertartási könyvet használták. Jerič is megerősítette, hogy a magyar plébániákban vasárnap és ünnep228
