Göncz László: Felszabadulás vagy megszállás? A Mura mente 1941 - 1945 (Lendva, 2006)
III. Néhány terület fontosabb eseményeinek bemutatása - III. 3. Vallási élet
legyengült, s így Csáktornyán kórházba került. Az orvosok legalább három hónapra kiterjedő kórházi gyógykezelést feltételeztek. Jerič Ivan esperes arra hivatkozva, hogy Kleklnek „semmije sincsen és a nyugdíja is csekély”, azzal a kéréssel fordult a szombathelyi megyéspüspökhöz, hogy az érintettet részesítse némi segélyben.402 A Kemenesaljái Esperesi Hivatal részéről Tanay Ferenc esperes-plébános hasonló kéréssel fordult a püspökhöz. Levelében elpanaszolta, az elszállítás okáról senki sem tudott felvilágosítást adni. Klekl tevékenységéről közölte, hogy 1941 óta tartózkodott Celldömölkön. Nagyon buzgó, jámbor életű, készséges és imádságos papnak ismerte meg Kleklt az esperes, aki véleménye szerint csupán a betegek lelki gondozásával törődött. Tudomása szerint ott már politikával nem foglalkozott. Rádiót állítólag azért nem vett és újságot sem járatott, hogy a korábbi kellemetlenségek miatt ne keletkezzenek gondjai. A szlovén papok ugyan Celldömölkön is felkeresték őket, azonban akkor Klekl már nem lázított senki ellen sem. Négy szlovén anyanyelvű káplánt ő tanította a magyar nyelvre. Kovács Sándor püspök válaszában jelezte, hogy Klekl érdekében - akárcsak korábban is - megtesz minden tőle telhetőt, és - lehetősége szerint - a papot anyagilag is támogatja.403 Mivel Adorjánfalván (Odranci) a II. világháború előtt nem volt templom, hanem „egy kis szegény és szerény kápolna”, az említett szlovénok lakta faluban tervezték a templom építését. E törekvés abból a püspöki hivatalhoz címzett levélből is kiderül, amelyben Sostarec Alajos megbízott plébániai adminisztrátor arra kérte az illetékes egyházmegyei szervet, hogy a kápolna pénztárában összegyűlt nagyobb pénzösszeget - amelyet nem tudtak a püspöki leirat értelmében a zárszámadás keretében elhelyezni - ideiglenesen fordíthassák a templomépítési tervrajz elkészítésének költségére. A kérést a püspök 1945 februárjában engedélyezte.404 A második világháború utolsó időszakát követően a Muravidék ismételten délszláv, azaz jugoszláv fennhatóság alá került. Egyházi tekintetben azonban az 1945- ös év közepe még igencsak válságosnak tekinthető, hiszen a kérdés megnyugtató rendezéséről az említett időszakra vonatkozólag aligha beszélhetünk. Jerič Ivan, az alsólendvai Esperesi Hivatal Turniséén (ő egyébként leveleiben használja a Bántornya nevet) székelő esperese már 1945. április 25-i levelében értesítette a Zalaegerszegen tartózkodó Galambos Miklós püspöki helynököt, hogy a jugoszláv katonai parancsnokság mint ideiglenes közigazgatási szerv április 22-én kelt 162. számú 402) Szombathelyi Püspöki Levéltár, Acta cancellarie, 112/945 403) Szombathelyi Püspöki Levéltár, Acta cancellarie, 42/945 404) Szombathelyi Püspöki Levéltár, Acta cancellarie, 519/945 225
